A közelmúlt növekedése is igen jelentős, 2021-ről 2022-re 58 százalékkal nőtt, így a tízezer autóra eső elektromos meghajtású járművek száma 2-ről 76-ra ugrott 2013 és 2021 adatait összehasonlítva. Ez nagyon fontos adat, mivel az EU-ban az autók a felelősek a teljes széndioxid-kibocsátás 12 százalékért - írja a Euronews.

Az Európai Parlament már megszavazta, hogy 2035 után ne is lehessen benzin vagy dízel meghajtotta autót forgalomba hozni a kontinensen: az Európa Tanácsnál a végső szavazás joga. Ezt megelőzően érdemes áttekinteni, melyik uniós tagállamban hány elektromos autó járja az utakat.

Az Eurostat adatai szerint tíz év, 2013-ban alig 52 ezer tisztán elektromos jármű közlekedett az EU-ban, ez 2019-ra 600 ezerre emelkedett, tavaly pedig már meghaladta a 3 milliót. Ez nem az új járműveket jelöli, hanem az 9sszes forgalomban levő elektromos autót.

Tavaly négy olyan európai ország volt, amelyben több mint félmillió elektromos autó közlekedett: Németország (1 089 854), az Egyesült Királyság (641 801), Franciaország (605 791) és Norvégia (603 697). Őket Hollandia, Svédország és Olaszország követte. Magyarország nem tud olyan adattal szolgálni, ami igazán kiemelkedő lehetne: 2021-ben 19, majd 2022-ben 24 ilyen jármű volt összesen a magyar utakon.

A német adat meglehetősen meggyőző, de ha megnézzük, az adott országok útjain közlekedő járművek hány százaléka elektronikus, a kép nagyot vált: Norvégia 15,5 százalékkal biztos első, Hollandia 2,8, Dánia 2,4, Svédország és Izland egyaránt 2,2 százalékos aránnyal követik. Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország, Svájc, Ausztria és Luxemburg adata van még 1 százalék fölött, az EU-átlag pedig 0,8 százalék. Hazánk elmaradt ettől: 0,5 százalékot adott 2021-ben az a 19 jármű, melyet regisztráltak. Persze a cseh, bolgár, lengyel és ciprusi 0,1 százaléktól még így is sokkal jobban állunk.

Az üzembe állított új autók közti elektromos meghajtásúak terén is a norvégok mutatják az utat: 79.3 százalék volt tavaly az arány, amitől a svéd 33 százalék és az izlandi 30.7 százalék, a másik két dobogós érték bőven elmarad. Az uniós átlag tavaly 12,1 százalék volt, a magyar adat pedig 4,2 százalék, ami az előző évi 3,4 százalékhoz képes növekedés.

A tisztán elektromos autók alternatívái a plug-in elektromos hibridek: 2021-ben Németországban több mint 565 ezer ilyen elektromos személygépkocsi volti ezt követi az Egyesült Királyság (több mint 315 ezer), Franciaország (közel 300 ezer) és Hollandia (több mint 140 ezer).

A fenti adatok tükrében felmerül a kérdés: a nagy olajkitermelő Norvégia hogyhogy ilyen készségesen áll át az elektromos autók használatára? Az ország a gyártókat az elektromos járművek felé terelte azzal, hogy szigorú szennyezési határértékeket írt elő, és ragaszkodik ahhoz, hogy 2025-ig minden újonnan értékesített autónak kibocsátásmentesnek kell lennie. Az autósoknak ugyanakkor

nagyvonalú adókedvezményeket kínálnak,

a zéró kibocsátású járművek mentesülnek a regisztrációs adó, az áfa és az üzemanyagadó alól, valamint legalább 50 százalékkal csökkentik számukra az útdíjakat, a komp- és parkolási díjakat.

Az Eurostat szerint a kizárólag akkumulátorral működő elektromos személygépkocsik aránya várhatóan jelentősen nőni fog a belső égésű motorral hajtott autók 2035-ös uniós betiltását megelőző években. A Nemzetközi Energiaügynökség éves jelentése szerint az elektromos autók eladásai idén is rekordmagasságba emelkednek, és a teljes autópiacon belüli részesedésük közel egyötödére nő. A 2023-as prognózisuk 35 százalékos eladásnövekedés a tavalyi évhez képest, 14 milliós darabszámig.