Április végéig az államháztartás központi alrendszere 2709,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2671,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 39,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 77,4 milliárd forintos hiányt mutattak - derült ki a Pénzügyminisztérium közleményéből.
Megjegyezték: a 2023-as költségvetésben közel négyszeresére emelt Rezsivédelmi Alapon keresztül a kormány továbbra is Európa legnagyobb rezsitámogatását garantálja a magyar családoknak, a vállalkozásoknak és az önkormányzatoknak. A kormány a veszélyes nemzetközi környezetben is javítja az egyensúlyi mutatókat, csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot.
Mindazonáltal a Portfolio összehasonlításából kiderül: az első négy hónap alatt 2700 milliárd forint felett alakuló kumulált deficit
már az éves terv 80 százalékának felel meg.
A korábbi években távolról sem volt még ilyen mértékű a hiány áprilisban, a negyedik hónapban a költségvetés egyenlege átlagosan -67 milliárd forint, a mediánértéke -36 milliárd forint. Ezt megelőzően csak tavaly volt egy jelentősebb deficit, 326 milliárd forint értékben.
Kevesebb áfabevétel, magasabb nyugdíjkiadás
Az év első négy hónapjában a lakástámogatásokra fordított kiadások összege 283,3 milliárd forint volt, mely az előző év azonos időszakához viszonyítva 106,4 milliárd forinttal teljesült magasabban. Az eltérés fő oka az Otthonfelújítási Támogatás esetében megnövekedett kifizetés, melyet a Magyar Államkincstár folyamatos feldolgozás mellett folyósít. Az állami vagyon kiadásainak összetétele is bővült, mivel 2023-ban a magasépítési beruházások mellett nagymértékben fejlődik a közlekedési infrastruktúra fejlesztése is - közölte a tárca.
Az egyedi és normatív kiadásokon belül a rezsivédelmi kiadásokkal összefüggésben április végéig 848,5 milliárd forintot fordítottunk a távhőszolgáltatók és a lakossági villamos-energia és földgáz egyetemes szolgáltatás kompenzációjára. A Portfolio kiszámolta, hogy ez
csak áprilisban közel 170 milliárd forintot jelentett az államnak a rezsicsökkentés fenntartására.
Mindezek mellett meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Nyugellátásokra 2136,2 milliárd forintot, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 742,7 milliárd forintot fordítottunk április végéig.
A költségvetés kiadás-bevételi egyensúlya nyomás alatt áll, míg ugyanis az infláció miatt csökkenő forgalom révén az áfabevételei is visszaestek az államnak (25 százalék feletti éves infláció mellett alig-alig nőttek a forgalmi típusú adóbevételek), addig ugyancsak az infláció miatt jóval többet kell költeni a nyugellátásokra és a kamatkiadásokra. A Portfolio szerint a kormány most már lépéskényszerbe kerülhet, ez részben attól függhet, hogy mikor és mennyire kezdenek hatni a csökkenő energiaárak a rezsicsökkentés állami fenntartására.