Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Nyitókép: Getty Images/ Peter Dazeley

Háromszázmilliós bírságot kapott a vagyonkezelő kölcsönök miatt

A Primus Trustról derültek ki szabálytalanságok. Az MNB fel is jelentette a Zrt.-t, és más ügyekben is ellenőrzést folytat nála.

Az MNB 300 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-re annak jogosulatlan pénzkölcsönnyújtási tevékenysége miatt. A társaság éveken át nyújtott üzletszerűen, az arra vonatkozó engedély hiányában jelentős összegű kölcsönöket, noha a pénzpiac ismerete – a jogszerű és illegális tevékenység megkülönböztetése – üzletszerű bizalmi vagyonkezelői volta okán fokozottan elvárható tőle – áll a Magyar Nemzeti Bank közleményében.

Az MNB előzetes bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzést is magában foglaló – piacfelügyeleti ellenőrzést folytatott az üzletszerű bizalmi vagyonkezelésre engedéllyel rendelkező Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-nél (Primus Trust) annak megállapítására, hogy a társaság – az említett engedélyén túlterjeszkedve – végzett-e engedély nélküli pénzügyi tevékenységet.

A vizsgálat megállapította, hogy a több vagyont (trustot) is kezelő Primus Trust – nem az engedélyezett tevékenységébe tartozóan –

több cégnek és magánszemélynek nyújtott kölcsönöket a felügyeleti eljárást megelőző öt éven belül, több tíz milliárd forint összegben

az egyes trustok vagyonkezelőjeként. A társaság a pénzkölcsönnyújtási tevékenységet üzletszerűen – azaz rendszeresen, nyereségszerzés végett, valamint előre egyedileg meg nem határozott ügyletek keretében – folytatta, és az érintett kölcsönügyletek nem minősültek (az MNB engedélye nélkül is végezhető) csoportfinanszírozásnak. A Primus Trust ugyanakkor nem rendelkezik a jegybank engedélyével pénzügyi szolgáltatási, s ezen belül pénzkölcsönnyújtási tevékenység végzésére.

A bizalmi vagyonkezelés elsősorban a nagyobb magán és családi vagyonok hosszú távú védelmének, értékmegőrzésének és gyarapításának eszköze. Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelők felett a jegybank nem lát el üzleti megbízhatósági (prudenciális), avagy fogyasztóvédelmi felügyeletet. Az MNB ugyanakkor bármely gazdasági társasággal vagy magánszeméllyel szemben indíthat piacfelügyeleti vizsgálatot, ha azok esetében jogosulatlan pénzügyi tevékenység hazai végzésének a gyanúja merülne fel.

A feltárt jogsértés miatt az MNB kedden publikált határozatában azonnali hatállyal megtiltotta a Primus Trust számára az engedély nélküli pénzkölcsönnyújtási tevékenység végzését, és – a jogsértés súlyához igazodó mértékű – 300 millió forint összegű piacfelügyeleti bírságot szabott ki vele szemben.

A jegybank emellett feljelentést is tesz jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntett gyanúja miatt.

A piacfelügyeleti bírság összegének meghatározása kapcsán súlyosító körülménynek minősült, hogy egy bizalmi vagyonkezelésre engedéllyel rendelkező társaságtól fokozottan várható el a pénzpiac működésének (és ezen belül a legális és a jogosulatlannak minősülő tevékenységek) ismerete. Szintén súlyosító elemnek számított, hogy a Primus Trust jogsértő tevékenységét huzamosabb időn át folytatta, és hogy az – a hitel- és pénzkölcsönnyújtásra engedéllyel rendelkező, professzionális piaci szereplőkét elérő – volumene okán a pénzpiacra vonatkozóan ténylegesen hatást gyakorolhatott. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor, hogy a bizalmi vagyonkezelő a jegybanki vizsgálat során együttműködő magatartást tanúsított.

Az MNB jelenleg a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési jogszabályok betartásának ellenőrzésére folytat vizsgálatot a Primus Trustnál.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×