Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Nyitókép: pixabay

Tejháború kezd kialakulni Romániában

Május 1-től az áruházláncok fél évig legalább 20 százalékkal olcsóbban forgalmazzák a friss tejet, de

Romániában május elsejétől az áruházláncok fél évig legalább 20 százalékkal olcsóbban forgalmazzák a friss tejet, de a termelők továbbra is elégedetlenek, és azt állítják, hogy az árengedmény költségeit valójában velük fizettetik meg - közölte hétfőn a Digi24 hírtelevízió.

A versenytanács tájékoztatása szerint valamennyi nagy áruházlánc úgy döntött, hogy csatlakozik az önkéntes megállapodáshoz, amely szerint a legalább 20 százalékos árkedvezményt a feldolgozók és a kiskereskedők egyenlő arányban (legalább 10-10 százalékos árcsökkentést vállalva) osztják el egymás között.

A román statisztikai intézet adatai szerint a tej átlagos fogyasztói ára márciusban 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, a drágulás üteme több mint kétszerese volt az inflációs rátának, amely márciusban 14,5 százalékra lassult.

Romániában a kormány székházában, a miniszterelnök részvételével tartott április 11-i tanácskozáson állapodtak meg a feldolgozók és kiskereskedők, hogy hat hónapos időtartamra önkéntes árengedményeket vezetnek be a literenként 7 lejnél (525 forint) drágábban eladásra kínált, hazai eredetű tej fogasztói árának legalább 20 százalékos csökkentése érdekében.

Az intézkedéssel elvileg a hazai tejtermelőket akarják a fogasztás ösztönzése révén támogatni, a Digi24 által megszólaltatott Ionut Lulu, az egyik szarvasmarha-tenyésztő egyesület elnöke azonban azt állította, hogy a friss tej értékesítése az éves romániai 1,21 millió tonnás tej- és tejtermékfogyasztás alig 14 százalékát teszi ki, a 170 ezer tonna friss tejnek pedig csak egy része származik hazai termelésből, a feldolgozók most mégis - a friss tej fogyasztói árának 20 százalékos csökkentésére hivatkozva - 25 százalékkal kisebb felvásárlási árat követelnek a gazdáktól.

Nicolae Ciuca kormányfő azt követően ült tárgyalóasztalhoz a termelők, feldolgozók, nagykereskedők és áruházláncok képviselőivel, hogy a gazdaszervezetek a hazai tejtermelés ellehetetlenítése miatt tiltakoztak, azt állítva, hogy önköltségi 1,40 lejes áron sem tudják már értékesíteni a tejet, mert nem tudják felvenni az árversenyt az import (főleg Magyarországról behozott) tejjel. Márciusban az erdélyi tejtermelők a Szilágy megyei Járaszurduk (Surduc) településen emésztőgödörbe öntöttek egy tartálykocsinyi tejet, tiltakozásul amiatt, hogy nincs vevő termékükre.

Románia tejfogyasztása 2015 és 2020 között tíz százalékkal nőtt, miközben a tejtermelés szempontjából Románia uniós szinten az utolsó helyen van. A szakma szerint ennek fő oka, hogy a román kormány kevésbé támogatja a gazdákat, mint más európai uniós országok. A Digi24 szerint a román szarvasmarha-tenyésztők évi 73 eurós támogatást kapnak egy állat után, míg Bulgáriában 189 euró, más uniós államokban pedig több száz euró támogatás jár, így ott a gazdák olcsóbban tudják megvételre kínálni a tejet is.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×