Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Magyar rádiós katona a Hawk Strike 2020 elnevezésű közös amerikai-magyar hadgyakorlaton 2020. március 5-én, ahol a Steppe Archer 2020 nemzetközi gyakorlat részeként légirohamot szimuláltak a magyar és amerikai katonák az újdörögdi katonai bázison.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Csiki Varga Tamás: Európa fegyverkezik, de soká érhet az Egyesült Államok nyomába

Európa katonai kiadásai 2022-ben meghaladták a hidegháború végi szintet, a több mint három évtizede legnagyobb növekedést Oroszország ukrajnai inváziója ösztönözte – derült ki egy a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet legfrissebb jelentésből. A fegyverkezési hullám hátteréről és lehetséges következményeiről az InfoRádió Csiki Varga Tamást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársát kérdezte.

A hidegháború végének a nagyon magas védelmi kiadási szintje óta eltelt harminc év, és az infláció hatása azt eredményezte, hogy miközben a 90-es években volt egy jelentős csökkenés, az ezredforduló tájékán megfordult a trend és aztán 2015 óta folyamatosan növekszik a világ védelemre költött erőforrásainak mennyisége – mondta Csiki Varga Tamás. Hozzátette: az elmúlt évben ez 3,7 százalékkal bővült és elérte a 2240 milliárd dolláros szintet. Ez már bőven meghaladja, ha inflációval együtt nézzük, a hidegháborús szintet.

"Ez egyértelműen annak tudható be, hogy a világban egyrészt a nagyhatalmak fegyverkeznek, másrészt pedig számos olyan konfliktus alakult ki a 2010-es években amelyek, regionális fegyverkezést eredményeztek" – mondta a szakértő. Európában elsősorban 2014/15-ben volt egy trendforduló.

Ez több stratégiai sokkhoz volt köthető, ezek közül a legfontosabb az orosz–ukrán háború kezdete, az akkori orosz agresszió a területvédelmi képességek megerősítésére ösztönzött számos európai államot. "De a terrorizmus problémája, az Iszlám Állam hatása, a szíriai polgárháború elhúzódása és általánosságban a válságoknak a kiterjedése Európa szomszédságába abba az irányba hatott, hogy a védelemre többet költenek az országok" – emelte ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

2022/23-ban egy újabb, sokkal intenzívebb és közelebbi háború megint abba az irányba ösztönzi az országokat, hogy a védelmi képességeket megerősítsék nemzeti szinte, és szövetségi szinten is, a NATO-n belül. Ezért tűnik ez most sokkal intenzívebbnek, és

Európában az államok közel kétharmada már tavaly elkezdte növelni a védelmi kiadásait.

"Ha a védelmi kiadások tartós növekedése egy hosszú időn át tartó trend, akkor ez előre jelezheti a katonai képességek komoly megalapozását. Azért azt egyértelműen látjuk, hogy a hidegháború óta szinte kivétel nélkül minden évben az Egyesült Államok részesedése a globális védelmi kiadásokból 40 százalék környékén volt" – mondta a szakértő.

Ahhoz, hogy Európa katonai képességei a NATO-n belül az Egyesült Államok szerepét ki tudják váltani, ahhoz legalább egy 20 éven keresztül tartó, vagy rövid ideig, 5-6 évig nagyon intenzív, nagyon komoly költségekkel járó fegyverkezés kellene.

"Ha azt vesszük figyelembe, hogy bármilyen haderőfejlesztéshez tízéves időtáv tartozik, a politikai döntéstől a megvalósításig, akkor a 2030-as évek közepe előtt azt nem reális feltételezni, hogy Európa ellensúlyozni tudná azt, ha az Egyesült Államok nem tudna kellő erőforrásokat csoportosítani Európa védelmére" – vélekedett Csiki Varga Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Teljesen leválnának 2045-re a fosszilis energiáról – Megvalósítható az ambíciózus német terv?

Ambiciózus menetrendet vázolt fel a fosszilis energiahordozókról való leválásra Németország: a legnagyobb európai gazdaság 2045-re teljes klímasemlegességet érne el. A terv egyszerre szolgál klímavédelmi és gazdaságstratégiai célokat, hiszen a megújuló energiaforrások, az elektromos közlekedés és a hőszivattyúk elterjedése az energiafüggetlenséget és a költségek mérséklését is segítheti. A megvalósítás azonban óriási feladat: több tízmillió lakás fűtési rendszerét kell átalakítani, az ipart és a közlekedést villamosítani, miközben az energiaellátás biztonságát is garantálni kell. Bár a német útiterv világos irányt jelöl ki, számos kulcskérdésre egyelőre nem ad megnyugtató választ – a kérdés így az, hogy a gazdaság műszaki és infrastrukturális felkészültsége, valamint az innováció képes lesz-e lépést tartani a politikai ambíciókkal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×