Megjelent a hétfő esti Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a második félévtől átrendezi a bankok extraprofitadó-terhelését – írja a Portfolio.

A 2010 óta meglévő banki különadó mellé tavaly év közepén vezette be a kormány az extraprofitadót is, hogy ezzel lefölözze a kamatkörnyezet emelkedéséből származó banki profit egy részét. Az adókötelezettség alapja a nettó árbevétel, az adó kulcsa 2022-ben 10 százalék volt, idén pedig az adóalap dinamikus növekedése miatt 8 százalék.

Az MNB elemzése szerint tavaly 226 milliárd forintot vont el az állam a bankszektortól, ami az adózás előtt nyereség 29 százaléka volt.

A friss rendeletmódosítás szerint július 1-jétől megváltozik az adó alapja, és az előző évi nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereség 50 százalékát (vagyis egy félévre jutó részét) adóztatják meg az eddigi nettó árbevétel helyett. Növelő tételként kell figyelembe venni az előző év terhére elszámolt bankadó 50 százalékát, a befizetett pénzügyi tranzakciós illeték 50 százalékát és az extraprofitadó 50 százalékát, és az adó kulcsa is megváltozik ennek megfelelően: az adóalap 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalék, az e feletti összegre 30 százalék lesz.

A portál információi szerint a változtatás nem jelent többletbevételt a költségvetésnek, csak méltányosabbá szeretné tenni a kormány az extraprofitadót, ugyanis a nettó bevételek, illetve az azok oroszlánrészét kitevő nettó kamatbevételek nem tükrözték megfelelően a bankoknál a kamatkörnyezet emelkedése miatt keletkezett többletnyereséget.

A Portfolio értesülése szerint a módosításnak az OTP lehet a legnagyobb nyertese, míg a Raiffeisen, az Unicredit és a K&H a legnagyobb vesztese, míg a többi bank, így például a Magyar Bankholding vagy az Erste Bankenyhe pozitív egyenleggel jöhet ki a változtatásból.