Rendkívül érdekes és minden előzmény nélküli rendeletmódosítás jelent meg a szerda esti közlönyben – írja a Portfolio. Az Orbán Viktor által aláírt és április elsején életbe lépő rendelet módosít a Molt érintő több extraprofitadó-szabályt.

Mint olvasható, az új rendelet első pontja, hogy a Mol (pontosabban az eredeti tavaly nyári rendelet értelmében a "kőolajtermék-előállító") a 2022-es nettó árbevétele után 2,8 százalékos különadót köteles megfizetni. Kiindulva abból, hogy az olajcég tavalyi nettó árbevétele 9868 milliárd forint volt, 276,3 milliárd forintos új különadó-fizetési kötelezettsége keletkezhet a cégnek – jegyzi meg a gazdasági portál, kiemelve azt is, hogy a Mol az éves beszámolóját hivatalosan még nem tette közzé, így a rendelet alapján meghatározott adóalap ettől a 9868 milliárd forinttól még akár el is térhet.

Fontos ugyanakkor, hogy a rendelet összességében ennél több ponton és ezáltal mélyebben nyúl bele a Mol által fizetendő meglévő „extraprofitadókba”, ami azt jelenti – első értelmezésre –, hogy

a végső mérleg nem több száz milliárd forintos többlet adóteher a Mol számára

– teszik hozzá.

A konkrét szabály az alábbiak szerint szól:

„2/A. § (1) A 2. § szerinti adóalany a 2023. adóévre vonatkozóan az e §-ban foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett.

(2) Az e § szerinti adó alapja a 2022. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel.

(3) Az e § szerinti adó mértéke 2,8 százalék.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti adóalapot 12 hónapnál rövidebb adóév alapján határozták meg, akkor adóalapként a 12 hónapra arányosított összeget kell figyelembe venni.

(5) Az adóalany az e § szerinti különadót a 2023. adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig külön nyomtatványon megállapítja, bevallja, és a 2023. adóév hatodik, kilencedik és tizenkettedik hónapjának 20. napjáig három egyenlő részletben megfizeti.

A rendeletből az is kiderül, hogy az új módszertan szerint számolt Mol-különadó a Rezsivédelmi Alap bevételét képezi.

Mindemellett a friss rendelet több további paragrafust is tartalmaz, amelyek első értelmezésre adókiengedést/mérséklést is jelentenek a Mol számára, vagyis

egyfajta adóbeszedési-átrendeződést valósít meg a kormány, ösztönzési célból.

A közlönyben megjelentek alapján, az ide vonatkozó harmadik paragrafus szerint ugyanis a kormány nem bünteti a Molt amiatt, mert a 2021. évben kitermelt mennyiség feletti szénhidrogén mennyiséget termel ki, vagyis a 2021-es szint felett kitermelt mennyiség nem esik a megemelt bányajáradék-különadó hatálya alá. Ez ösztönzőleg hathat a kitermelt mennyiségre, egyfajta adóengedményt is jelent a cég által fizetendő bányajáradék tekintetében – magyarázza a Portfolio.

A negyedik paragrafus pedig gyakorlatilag egy különadó-csökkentést jelenthet az olajcég számára. Eddig a Brent–Ural spread volt az új extraprofitadó (finomított kapacitással felszorzott) alapja (a kormány ugyanis itt azzal érvelt, hogy a Mol olcsón jut nyersanyaghoz más piaci szereplőkhöz képest), mostantól viszont ezt a különbözetet mindig automatikusan csökkenteni kell 7,5 dollárral. Megjegyzendő, hogy márciusban jellemzően 25 dollár körül mozgott a Brent-Ural olajárak közötti különbözet, vagyis a kormány a mostani döntésével lényegében 30 százalékkal csökkentette ennek a különadónak az alapját. A lap számításai szerint a szerda esti kormányrendelet negyedik paragrafusa a Mol szempontjából

130-170 milliárd forintos adóelengedést jelent.

A fentiek alapján összességében azt mondható, hogy – bár a rendelet több részletét is nehéz egyelőre beárazni – csak adóátrendezést hajtott végre a kormány a Mol által fizetendő extraprofitadók összetételében a termelés és importfolyamatok befolyásolása/ösztönzése céljából, és most nem költségvetési bevételnövelés volt a fő szándék – olvasható.