Gustavo Petro kolumbiai elnök egyik fő választási ígérete volt, hogy nem tárnak fel újabb lelőhelyeket. A döntést klímavédelmi okokkal indokolták - nyilatkozta a Századvég szakértője. Hortay Olivér szerint azonban a bejelentés inkább csak a közép- és hosszútávon fogja majd éreztetni hatását, mert Kolumbia többször is jelezte, hogy a közeljövőben növelni akarja a kitermelést. Decemberben be is jelentették, hogy az ország - a magas olajárak miatt - 15 százalékkal növeli az olajbányászatot.

Hortay Olivér emlékeztetett rá, hogy Kolumbia kifejezetten nagy olajtermelő országnak számít, hiszen a világon a 22-23. legnagyobb exportáló. A napi eladásai meghaladják a 700 000 hordót, ami a globális igény 0,7 százaléka.

Az orosz-ukrán háború kirobbanását és az USA energiaembargóját követően

Kolumbia jelezte Washingtonnak, hogy hajlandó lenne növelni az Egyesült Államokba szállított nyersolaj mennyiségét.

Ezt azonban a meglévő kapacitások jobb kihasználásával és nem új lelőhelyek feltárásával akarják elérni - mondta a szakértő.

Ez egyébként - Hortay Olivér szerint - egybeesik több más, dél-amerikai ország elképzeléseivel is. Példaként említette Ecuadort, ahol a napokban járt Szijjártó Péter külügyminiszter és megállapodott arról, hogy az országban a Mol segíthet a meglévő olajkutak termelésének növelésében.

A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha nem tárnak fel újabb olajmezőket, akkor ez hosszabb távon a termelés csökkenését fogja eredményezni. Ugyanakkor ez a hatás a jelenlegi energiaválságban még nem fog érződni, vagyis az, hogy nem vonnak be újabb olajmezőket, egyelőre nem okoz gondot a világpiacon.

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő úgy látja:

azzal, hogy Kolumbia rövid távon növeli a meglévő olajlelőhelyek kitermelését, még enyhítheti is a jelenlegi hiányt.

Hortay Olivér beszélt a sajátos helyzetben lévő Venezueláról is, amelyet Oroszországhoz hasonlóan büntetőintézkedésekkel sújtott az Egyesült Államok. Az USA-ba irányuló kolumbiai szállítások növelése nyilván kimondottan hátrányos Venezuela számára. Ennek dacára Venezuela és az OPEC-országok is óvatosak. Közölték, hogy egyelőre nem változtatnak az eddigi kitermelés mértékén.

A nagy kérdés azonban az - folytatta a szakértő -, hogy mi lesz az orosz olajeladásokra kivetett ársapka hatása, amely február 5-én fog életbe lépni. Az OPEC-országok még a tavalyi év végén bejelentették, hogy szorosan figyelemmel kísérik a helyzetet, és amennyiben csökkennének az oroszok olajeladásai, készek növelni a kitermelésüket, nehogy újabb olajhiány alakuljon ki a világpiacon. Minden azon múlik tehát, hogy Oroszország kénytelen lesz-e, és ha igen akkor milyen mértékben visszafogni az olajbányászatát - közölte Hortay Olivér.