Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Felmérés: az infláció győzött a fizetésemelkedéssel szemben

A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos órabére tavaly a negyedik negyedévben 13,1 százalékkal 1630 forintra emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A középvezetők körében  9,2 százalékos volt az átlagbérek éves növekedése.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder közel hétezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint a legtöbb régió fizikai átlagórabérei között nincs jelentős eltérés, ez az érték 1500-1650 forint közötti sávban mozog. Egyedül Közép-Magyarország és a főváros ugrik ki a mezőnyből: ezeken a területeken az órabérek átlagos nagysága 2100 forint feletti.

Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója a közleményben kifejti: a felmérésük adatai csupán az alapbérek változásait követik. Mivel az év második felében a cégek jelentős része különféle pótlékokat és egyszeri juttatásokat nyújtott dolgozóinak,

a fizikai munkások átlagkeresetének éves változása összességében néhány százalékkal nagyobb lehet.

A munkaerő-közvetítő szerint tavaly hosszú idő után először a bérek emelkedése elmaradt az infláció mögött, vagyis csökkenni kezdtek a reálbérek. Előrejelzésük szerint 2023-ban további 3-4 százalékos reálbércsökkenés várható, mielőtt 2024-ben ez a mutató ismét emelkedő pályára áll majd.

A Moore Hungary tanácsadó és könyvvizsgáló cég több mint 60, főként nemzetközi cég magyarországi leányvállalatánál dolgozó középvezetőinek béradatait vizsgálta meg. A 700 ezer és egymillió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozók esetében a béremelkedés mértéke a negyedik negyedévben átlagosan 9,2 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere a rámutatott:

a cégek a szellemi munkát végző középvezetők esetében sem tudták kompenzálni az inflációt,

ugyanakkor mivel a munkáltatók jelentős része az év elején emeli a béreket, az első negyedévben már várhatóan bőven kétszámjegyű béremelkedés valósulhat meg ebben a szegmensben.

Az infláció mértékét meghaladó béremelés a versenyszférában elsősorban azoknál a cégeknél várható a következő hónapokban, amelyek forgalmát a recesszió nem, vagy kis mértékben befolyásolta, illetve amelyek árbevétele legalább részben devizában jelentkezik.

A Moore Hungary adatai szerint az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC) középvezetőinél 8,2 százalékos volt a béremelés. Az alacsonyabb szintű béremelések hatása máris látszik a fluktuációs adatokon: az SSC-k kilépési forgalma 5,8 százalékra nőtt.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×