A hőszivattyú technológia egy megújuló energiás megoldás, ami nagyon kedvező módon és hatékonyan teszi lehetővé az épületek hűtését, fűtését – hangoztatta az InfoRádiónak a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke. Kiss Pál emlékeztetett: a kormányzat korábban is támogatta, hogy ezek a rendszerek kedvező tarifa mellett működhessenek. Most még kedvezőbbé vált a helyzet azáltal, hogy fennmaradtak a korábbi kedvező díjak: a B geotarifa és a H tarifa.

Kiss Pál elmondta, hogy tulajdonképpen minden épületbe beépíthető lenne hőszivattyú, ám különbséget kell tenni az új építésű és a már meglévő ingatlanok között. A új építésnél egyértelmű, hogy a hőszivattyú az egyes számú hűtő–fűtő megoldás. A régebbieknél azonban vizsgálni kell az ún. hőleadókat, vagyis, hogy radiátor van-e az épületben, illetve miként történik a hűtés. Az új rendszernek mindenképpen illeszkedni kell a már meglévőhöz, de mindegyikre van megoldás. Tehát a hőszivattyú egyértelműen minden épületbe beépíthető – közölte a Hőszivattyú Szövetség elnöke.

Azt is elmondta, hogy a legolcsóbbak a levegő–levegő alapú rendszerek, amelyek telepítéssel együtt 300-450 ezer forintba kerülnek. Ezeknél még hatékonyabbak a levegő–víz alapú rendszerek, amelyek egy kategóriával drágábbak, de ezek általában már nagyobbak is. 2-2,2 millió forint egy-egy ilyen rendszer induló ára. A leghatékonyabb és egyben legdrágább rendszerek a víz–víz alapúak.

A szakember arról is beszélt, hogy új épületek esetében a megtérülés akár egy-két év is lehet, de még a régi épületek esetében, a gáz és a villanyár között nyíló olló miatt,

ezek a rendszerek már néhány év alatt behozzák az árukat.

Kiss Pál szerint Magyarországon jelenleg csak az ingatlanok alig egy-két százaléka rendelkezik ilyen hűtő–fűtő rendszerekkel, bár a bővülés nagyon dinamikus. A Hőszivattyú Szövetség elnöke ugyanakkor azt is elmondta, hogy a skandináv országokban, például Finnországban, ahol jellemzően nagyon hideg a tél, a családi házak már 60-70 százaléka hőszivattyúkkal üzemel.