A magyar kormányzati iránnyal nincs összhangban az Európai Parlament által szerdán megszavazott úgynevezett klímaadó - mondta Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
A klímaadó arról szól, hogy a háztartásokra is kiterjesztenék az emisszió-kereskedelmi rendszert, ezáltal az EP véleménye szerint ebbe a teherviselésbe a háztartásoknak is be kellene szállni - fejtette ki az államtitkár Az európai zöld megállapodás végrehajtása - lehetőségek és kihívások című V4+Németország konferencián tartott előadását megelőzően.
Kiemelte, a magyar kormány álláspontja nem változott: nem szeretné, ha ilyen plusz terhek hárulnának a családokra, ezzel szemben a nagy kibocsátóknak kell ezt a terhet fizetni.
Az államtitkár úgy vélte, a magyar kormány nincs egyedül ezzel az állásponttal, főleg a mostani geopolitikai helyzetben, mert mint mondta, a háború okozta infláció és magas energiaárak környezetében ez a plusz teher nagyon sok tagállamban komoly kihívásokat okozna.
Steiner Attila kitért az európai zöld megállapodásra is, amelynek fő célja, hogy 2050-re Európa egy klímasemleges kontinenssé váljon. Hangsúlyozta, hogy a mostani helyzetben, amikor zajlik az orosz-ukrán háború és magasak az energiaárak, a zöldítés mellett felértékelődött az ellátásbiztonság szempontja is.
Mindezek miatt nem egyedül a klímasemlegességet kell figyelembe venni, hanem az ellátásbiztonság, a megfizethetőség, illetve a zöld átmenet hármasában kell majd egyszerre gondolkodni. A magyar kormány eddig is ezt tette, ebben a geopolitikai helyzetben pedig már Európa is rá van kényszerítve, hogy ebben gondolkodjon - jelentette ki az államtitkár.
Az Európai Parlament képviselői a testület szerdai plenáris ülésén fogadták el az uniós klímavédelmi csomag több fontos elemét; többek között az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztését 2029-től a lakossági épülethasználatból és a közlekedésből származó kibocsátásra.