Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Pixabay

Átment az EP-n a klímaadó és a szociális klímaalap is

Elfogadták az uniós klímavédelmi csomag több fontos elemét az Európai Parlament képviselői a testület szerdai plenáris ülésén; többek között az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztését 2029-től a lakossági épülethasználatból és a közlekedésből származó kibocsátásra.

A legutóbbi plenáris ülésen a képviselők elvettették, a szerdai ülésen viszont megszavazták a Fit for 55 (Irány az 55 százalék) csomag részét képező, három fő jogszabállyal kapcsolatos parlamenti álláspontokat.

Az ETS reformjáról elfogadott álláspont értelmében a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával 2027-től fokozatosan fel kell hagyni, hogy az 2032-re teljesen megszűnjön; a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket pedig az EU és a tagállamok kizárólag klímavédelemre fordíthatnák.

Az EP sajtóközleménye szerint, a tervezett intézkedések az európai klímarendelettel összhangban azt hivatottak biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben, 2050-re pedig klímasemlegessé váljon.

A sajtóközleményben azt is hozzátették, a jogszabálycsomag intézkedései ahhoz is nélkülözhetetlenek, hogy az unió már jóval 2030 előtt függetlenedni tudjon a drága és környezetszennyező orosz fosszilis energiahordozóktól.

Az EP szerdán szintén megszavazta, a nagy károsanyag-kibocsátású árukra kivetett új importdíj bevezetését is, a szén-dioxid határkiigazítási mechanizmust, amely az Európai Unióba importáló egyes vállalatokat arra kötelezi, hogy a határon fizessenek szén-dioxid-kibocsátási költségeket. Elfogadták továbbá a szociális klímalapot is, amely a rászorulókat támogatná majd az energiaátmenet miatt megnövekedő kiadások miatt.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×