Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Nyitókép: Pixabay

Átment az EP-n a klímaadó és a szociális klímaalap is

Elfogadták az uniós klímavédelmi csomag több fontos elemét az Európai Parlament képviselői a testület szerdai plenáris ülésén; többek között az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztését 2029-től a lakossági épülethasználatból és a közlekedésből származó kibocsátásra.

A legutóbbi plenáris ülésen a képviselők elvettették, a szerdai ülésen viszont megszavazták a Fit for 55 (Irány az 55 százalék) csomag részét képező, három fő jogszabállyal kapcsolatos parlamenti álláspontokat.

Az ETS reformjáról elfogadott álláspont értelmében a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával 2027-től fokozatosan fel kell hagyni, hogy az 2032-re teljesen megszűnjön; a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket pedig az EU és a tagállamok kizárólag klímavédelemre fordíthatnák.

Az EP sajtóközleménye szerint, a tervezett intézkedések az európai klímarendelettel összhangban azt hivatottak biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben, 2050-re pedig klímasemlegessé váljon.

A sajtóközleményben azt is hozzátették, a jogszabálycsomag intézkedései ahhoz is nélkülözhetetlenek, hogy az unió már jóval 2030 előtt függetlenedni tudjon a drága és környezetszennyező orosz fosszilis energiahordozóktól.

Az EP szerdán szintén megszavazta, a nagy károsanyag-kibocsátású árukra kivetett új importdíj bevezetését is, a szén-dioxid határkiigazítási mechanizmust, amely az Európai Unióba importáló egyes vállalatokat arra kötelezi, hogy a határon fizessenek szén-dioxid-kibocsátási költségeket. Elfogadták továbbá a szociális klímalapot is, amely a rászorulókat támogatná majd az energiaátmenet miatt megnövekedő kiadások miatt.

Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×