Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Nyitókép: Wizz Air

A Wizz Air is áthárítja az extraprofitadót, de nem mindenkinek

Nem azt a megoldást választotta, mint a Ryanair.

A július 1-ig megvásárolt repülőjegyek esetében a Wizz Air nem hárítja át utasaira az extraprofit-adó által okozott pénzügyi terheket - közölte kedden a légitársaság.

A közleményben leszögezték: a magyar kormány által 2022. július 1-től hatályba lépő, a légitársaságokat is sújtó extraprofit-adóval kapcsolatban a Wizz Air úgy döntött, bár a meghirdetett rendelet minden valószínűség szerint érinti majd a jegyárakat, a korábban megvásárolt jegyek esetében a légitársaság nem hárítja át utasaira a jogszabályban meghatározott összeget.

Hozzátették: az extraprofit-adó, továbbá az üzemanyagárak növekedése miatt a jövőben a viteldíjak várhatóan emelkedni fognak. A repülőjegyárak azonban dinamikusan változnak, és mint mindig, ezután is elsősorban a kereslet és a kínálat határozza meg azok alakulását.

A Wizz Airnél továbbra is úgy vélik, az utasonként számított adó bevezetése nem csak magasabb viteldíjat jelenthet, de a légitársaságokra rótt extra gazdasági teher tovább lassítja a régóta várt gazdasági fellendülést is. Hozzátették, hogy a légiközlekedési ágazat, jelentős veszteségeket szenvedett el a Covid-19 világjárvány során, és bevétele, illetve nyeresége várhatóan még hosszú ideig nem éri el a vírus kitörése előtti szintet.

Mint ismert, a Ryanair diszkont légitársaság korábban arról döntött, hogy a légitársaságokra kivetett extraprofit-adóját áthárítja az utazókra. Emiatt Budapest Főváros Kormányhivatala Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kezdeményezésére fogyasztóvédelmi eljárást indított a Ryanairrel szemben. A kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy a korábban eladott jegyekre vonatkozóan a Ryanair már felszólította utasait a pótdíj befizetésére.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×