Az elmúlt hetek jelzései alapján arra lehet számítani, hogy a Magyar Nemzeti Bank valamelyest lassítani fog az alapkamat emelési cikluson. Legutóbb, múlt héten Virág Barnabás úgy fogalmazott, hogy a korábbi hónapokban tapasztalt 100 bázispontos emelést akár meg is felezhetik az alapkamat esetében – ismertette Beke Károly.
Az MNB-alelnök szavai alapján az „alapforgatókönyv” tehát, hogy 50 bázispont körüli lehet az újabb kamatemelés, így 5,9 százalékra emelkedik majd kedden az alapkamat. Bár egyes elemzők szerint kisebb mértékű és fokozatosabb lesz a lassítás, jegyezte meg Beke Károly.
A Portfolio munkatársa szerint – a monetáris politikai kondíciók, illetve a piac szempontjából is – sokkalta lényegesebb az a kérdés, hogy (az esetleges) lassítás hogyan hat majd az egyhetes betét irányadó kamatra, hogy ezen is lassítanak-e. (Eddig a 100 bázispontos kamatemelés mellett 30 bázisponttal emelkedett az egyhetes betét irányadó kamata csütörtökönként.)
Amennyiben fenntartják a 30 bázispontos emelést csütörtökön, lényegében annyi történik, hogy a két kamat egy-két hónappal később fog összeérni; a Portfoliónál eddig úgy számoltak, hogy erre június környékén kerülhet sor. Ha az effektív irányadó kamatemelés is kisebb lesz, annak lehet jelentősebb piaci hatása akár – jegyezte meg.
A két kamatszint összeérése abból a szempontból bírna jelentőséggel, hogy nem kellene külön figyelni hónapról hónapról a Monetáris Tanács döntés az alapkamatról és a csütörtökönként meghirdetett betéti tendert, amin az irányadó kamatról döntenek. Ezen a kicsit bonyolult monetáris politikai keretrendszeresen egyszerűsítene a jegybank azzal, és onnantól kezdve gyakorlatilag az alapkamat lenne az irányadó kamat is, fenntartva azt a rugalmasságot, hogy amennyiben a pénzpiaci folyamatok indokolják, akkor akkor továbbra is hetente dönthessen a betéti kamatról.
Beke Károly szerint, ha a felvázolttól jelentősen eltérő kamatpályát vázolna fel a jegybank, azt mondva, hogy a két kamatszint csak az év végére ér össze, az egy negatív üzenet lenne a piac számára.
