A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett törvényjavaslat alapján több országból a korábbiaknál is könnyebben lehet majd behozni külföldi munkaerőt, leginkább a jelentős dolgozói hiánnyal küzdő szakmák esetében – válaszolták a Portfolio által megkérdezett szakértők az új törvényjavaslat kapcsán.

A lap felidézi, hogy még 2021-ben, egy törvénymódosítással a kormány a szerb és az ukrán munkavállalók mellett jelentősen megkönnyítette további 9 ország állampolgárainak magyarországi munkavállalását. A könnyített munkaerő-kölcsönzés lehetővé vált a vietnámi, mongol, fülöp-szigeteki, montenegrói, fehér-oroszországi, indonéz, kazah, észak-macedón és bosznia-hercegovinai munkavállalók részére is, ugyancsak könnyített eljárással.

„Az új intézkedés értelmében

D Vízummal és tartózkodási engedéllyel beutazhatnak munkavállalás céljából Magyarországra ezen 9 ország állampolgárai

és őket a minősített munkaerő-kölcsönzők foglalkoztathatják partnereik részére” – magyarázta a könnyítést Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.

Úgy tűnik, hogy az új törvényjavaslat alapján a korábbi minősített foglalkoztatók lehetnek a minősített kölcsönbeadók is. Ehhez regisztrálniuk kell majd magukat egy rendszerben, és két hét alatt kerülhetnek bele az új állami nyilvántartásba. Ehhez a következő alapfeltételeknek kell megfelelniük:

• Kölcsönbe-adóként nyilvántartásba vett, EGT területén székhellyel rendelkező kft.
• Megfelelő számú és végzettségű szakmai képesítéssel rendelkező munkavállalója foglalkozzon a 3. országbeli állampolgárok foglalkoztatási ügyeivel minden olyan telephelyén, ahol ilyen munkavállalókat foglalkoztatnak.
• Komoly vagyoni biztosíték, ez 50 millió forint letétbe helyezését jelenti.
• Az átlagos statisztikai létszám a kérelem benyújtását megelőző évben legalább 500 fő kell, hogy legyen.
• Megbízható üzleti háttérrel és infrastruktúrával kell, hogy rendelkezzen.
• Köztartozás mentesség.
• Tudja a cég biztosítani a megfelelő adatszolgáltatást határidőre és pontosan.
• A cég nem jelenthet nemzetbiztonsági kockázatot sem, vagyis át kell essen az Alkotmányvédelmi Hivatal átvilágításán.

A Trenkwalder Kft. ügyvezetője szerint előnyös lenne, ha az új, minősített kölcsönbeadói rendszer nemcsak egy plusz nyilvántartást jelentene, hanem párosulna az ezzel járó adminisztrációs kötelezettség könnyítésével. „Ha a bevallások rendszerében direkt kapcsolatot építhetnénk ki az adóhatósággal vagy a társadalombiztosítással, akkor az a hatóságok és a mi munkánkat is megkönnyítené” – mondta el meglátásait G. Nagy Balázs.

Megemlítette azt is, hogy jó lenne, ha a 9 küldő országnál is gyorsulna az adminisztráció. „Most azon múlik a papírok és megfelelő engedélyek intézése, hogy a magyar vállalkozás milyen külföldi partnert tud találni. Például, a fülöp-szigeteki dolgozók nagyon ígéretesek, mert keresztény országból jönnének, jó a képzettségük, hozzáállásuk. Viszont az ország legközelebbi konzulátusa Milánóban van. Ez nem könnyíti meg az ügyintézést” – adott egy másik aspektust a megoldandó kérdések szempontjából G. Nagy Balázs.

Mihályi Magdolna az eddigi gyakorlati tapasztalatok arra hívta fel a figyelemet, hogy a beutazáshoz és a munkavállaláshoz szükséges engedélyeket kiadó hivatalok tekintetében szükséges, hogy legyen megfelelő kapacitás az ügyintézéshez. Fontos, hogy az igényelt mennyiségű munkavállaló minél hamarabb beutazhasson. További nehézséget okozhat a fogadó cégek számára, hogy a toborzásnál és beutaztatásnál felmerülő költségeket előre kell megfinanszírozni – értékelt a Jobtain HR Szolgáltató Kft. ügyvezetője.

Szerinte a munkavállalók megtartása jelentheti majd a legnagyobb kihívást. A munkaerőkölcsönző cég vezetője szerint különösen fontos, hogy odafigyeljenek a külföldi munkaerőt fogadó cég részéről a beilleszkedésnél, és megfelelő érzékenységgel kell kezelni a szociális és kulturális különbségeket. A nyelvi nehézségek áthidalására is komoly figyelmet kell szentelni.

G. Nagy Balázs is arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi munkaerő megérkezése még korántsem jelenti azt, hogy a behozott dolgozó a magyar cégnél is fog maradni.

„Az egyik nagy feladatunk az, hogy kiszűrjük a külföldi közvetítő partnereinkkel együtt az ügyeskedőket.

A behozott dolgozóknál az első 1-2 hónapban így is van lemorzsolódás” – tette hozzá.

A külföldi munkavállalók egyharmadát szívta fel a járvány óta egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzdő feldolgozóipar, majdnem egyötödét a kereskedelem-gépjárműjavítás, de a kereskedelem, vendéglátás, élelmiszeripar, mezőgazdaság és az építőipar is súlyos gondokkal küzd az emberhiány miatt. A nagyobb képzettséget igénylő munkák közül szükség lenne persze orvosokra, informatikusokra és buszvezetőkre is.