eur:
399.12
usd:
366.89
bux:
87872.68
2025. március 16. vasárnap Henrietta
Budapest, 2021. július 6. Az elkészült a Budapart City irodaház ablakaiban tükröződnek a Kopaszi-gát szomszédságában, a Lágymányosi-öbölben épülő BudaPart, a főváros legújabb városnegyedének épületei. MTVA/Bizományosi: Róka László
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Rozsdaövezeti besorolást kapott a Kopaszi-gátnál épülő új városnegyed

A lakások után a vevők visszaigényelhetik az áfát.

Rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánította a Rozsdaövezeti bizottság a Property Market BudaPart városnegyed fejlesztésének helyszínét; a besorolás további lendületet ad a Kopaszi-gátnál épülő fejlesztésnek – hangsúlyozta Schrancz Mihály, a Property Market Kft. ügyvezető igazgatója közleményében.

Hozzátette, a Kopaszi-gáttal szemben épülő új városnegyed, a BudaPart rozsdaövezeti besorolása kedvez a lakásvásárlóknak is, mert az 5 százalékos áfával épülő rozsdaövezeti lakások után a vevők visszaigényelhetik az áfát. A visszaigénylés visszamenőleg nem érvényesíthető (a rendelet hatályba lépése előtti befizetések esetében), csak a további részletekre, vásárlásokra vonatkozik – tették hozzá.

Kiemelte, a rozsdaövezetek fejlesztésére irányuló akcióterv célja, hogy az elhanyagolt ipari területeket helyreállítsák, kármentesítsék a fejlesztők, illetve új projekteket indítsanak ott, ezzel segítve a városrészek rehabilitációját.

Schrancz Mihály emlékeztett arra, hogy a vállalat első projektje, a BudaPart 2016-ban indult, a különleges városrészként fejlesztett területből 10 hektár a Lágymányosi-öböl vízfelülete, és 20 hektár városi park, amelynek része Budapest egyik legnagyobb közparkja, a Kopaszi-gát is. A városrészfejlesztés első két ütemét már lezárták, 1100 lakást értékesítettek is, az első két irodaépületet és az első öt lakóházat már birtokba vették a lakók és a bérlők.

A megközelítőleg tízéves, maximum hat fázisban megvalósuló beruházás – 54 hektáron épül, itt 15 lakóépületben 3 ezer lakás, 12 irodaházban 250 ezer négyzetméter irodaterület és 15 ezer négyzetméter kereskedelmi terület jön létre –, ahol mintegy 25-30 ezer városlakó élhet és dolgozhat a közeljövőben –ismertették.

A most bejelentett rozsdaövezeti akcióterületi besorolásról a 2021 májusában létrejött Rozsdaövezeti bizottság döntött. A testület javaslatok alapján határoz arról, hogy mely leromlott állapotú, korábban ipari vagy egyéb gazdasági célra használt ingatlanok kerüljenek be a programba. Eddig 46 területre érkezett kezdeményezés a bizottsághoz, ebből 16 akcióterületté minősítését támogatta a grémium és hat terület besorolását hagyták jóvá.

A közlemény szerint a BudaPart a legnagyobb rozsdaövezeti beruházás Budapesten.

„A rozsdaövezetek újrahasznosításával a közvetlen környezetük, de az egész város is profitál, megújulhat a városi infrastruktúra, felértékelődhet a környezetében lévő ingatlanállomány, ezzel párhuzamosan megjelennek a lakók mindennapi életéhez szükséges szolgáltatások is” – idézték Schrancz Mihályt.

Az ingatlanfejlesztő korábbi, az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint rekordszintre, 500 milliárd forintra nőtt a Property Market Kft. fejlesztési portfóliójának értéke 2021-ben, miközben árbevétele elérte a 2,3 milliárd forintot, adózott eredménye pedig 847 millió forintot tett ki. A nyilvános cégadatok szerint a kft. adózott eredménye 2020-ban 80 millió forintot, árbevétele 1,278 milliárd forintot tett ki.

Címlapról ajánljuk

Európa fegyverkezne, csak kevesen akarnak katonának állni

Az európai vezetők a védelmi képességek fokozását ígérik az általuk hangoztatott orosz fenyegetéssel szemben. Sok államban azonban nem túl nagy a motiváció a katonai pályához. Németországban minden negyedik újonc leszerel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.17. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa
Egymással sem kereskednek az EU-tagállamok, ami versenyképességi válságot jelent

Egymással sem kereskednek az EU-tagállamok, ami versenyképességi válságot jelent

Az Európai Unió versenyképességi problémái továbbra is meghatározzák a gazdaságpolitikai vitákat Brüsszelben, miután az európai gazdaságok több mint 20 százalékkal elmaradnak az Egyesült Államoktól az egy főre jutó jövedelem tekintetében. A termelékenységi lemaradás nem a ledolgozott munkaórák számából, hanem az alacsonyabb óránkénti munkaerő-termelékenységből fakad, amit az innovációs és szerkezeti akadályok súlyosbítanak. Az európai vállalatok – különösen a technológiai szektorban – alulteljesítenek amerikai versenytársaikkal szemben, részben az alacsonyabb R&D-beruházások és a korlátozott tőkefinanszírozás miatt. A belső piac széttagoltsága tovább nehezíti a növekedést, míg a humántőke fejlesztése és a tőkepiaci reformok elengedhetetlenek lennének a versenyképesség javításához – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss, az európai versenyképesség problémáit elemző jelentéséből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×