A magyarországi lakásáraknál európai viszonylatban toronymagasan Magyarországon volt az elmúlt hat évben a legnagyobb a drágulás, de világviszonylatban is az élmezőnyben vagyunk annak ellenére, hogy a legtöbb országban hasonló irányú volt az árak elmozdulása. Míg Magyarországon 2015 és 2021 között átlagosan 114 százalékkal mentek feljebb az árak, addig Csehországban 101, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Lettországban és Litvániában pedig 70-80 százalék közötti volt a drágulás. Mindössze két olyan ország van, ahol 10 százalék alatti volt a teljes időszakra vonatkozó lakásár-emelkedés: Olaszország és Ciprus, míg Finnországban 12, Franciaországban 28 százalékkal mentek feljebb az árak.
A Portfolio megnézte, hogy az ingatlanárak európai összevetésben milyen magasak a négyzetméterárhoz, a jövedelmekhez vagy a vásárlóerőhöz képest, és érdekes következtetésekre jutott.
A négyzetméterárak szintjén Magyarország a drágulást követően is a sereghajtók között van, különösen, ha euróban adjuk meg az értékeket. A forintban számított 114 százalékos drágulás euróban 97 százalékra csökken, miután a vizsgált hat év alatt a forint az euróhoz képest nagyjából 15 százalékot gyengült. Magyarország a vidéki nagyvárosokat tekintve csak Romániát, Litvániát, Lettországot, valamint Bulgáriát előzi meg.
Míg Magyarországon az árak megduplázódása alig több mint 700 eurós négyzetméterenkénti drágulást jelentett, addig Franciaországban a 28 százalékos áremelkedés 800, Németországban a 62 százalékos áremelkedés 1500, Hollandiában a 75 százalékos áremelkedés 1600, míg Luxemburgban a 79 százalékos drágulás 3300 eurós többletet jelent négyzetméterenként.
A lakásárak mellett a jövedelmek is emelkedtek 2015 és 2021 között, ennek mértéke azonban a legtöbb országban elmaradt a lakásárak változásától. Magyarország például lakásárakban négy országot előz, míg az euróban számolt jövedelmekben mindössze kettőt, Romániát és Bulgáriát. Az átlag magyar most kevesebb mint 300 euróval keres többet, mint 2015-ben, miközben az átlag osztrák vagy holland 450, az átlag luxemburgi pedig 600 euróval visz haza többet annak ellenére, hogy a százalékos növekedés nálunk sokkal magasabb volt.
Öt ország van, ahol a jövedelmek emelkedése meghaladta a lakásárak emelkedésének ütemét, leginkább Romániában javult a helyzet. Valamivel egyszerűbb most a lakásvásárlás még Olaszországban, Cipruson, Bulgáriában és Litvániában. A legnagyobb romlás terén első Magyarország: 2015 és 2021 között a lakásárakhoz viszonyítva a nettó jövedelmek nálunk értékelődtek le leginkább.
Vásárlóerőben már Málta a legdrágább, ott egyhavi nettó jövedelem alig több mint 0,4 négyzetméterre elég. Horvátország lett a második, ezt követi Csehország és Lengyelország, mindkét országban kevesebb mint 0,5 négyzetméter jön ki egy havi fizetésből. Majd Luxemburgot Románia követi, vagyis hiába javult sokat keleti szomszédunkban a lakásár/jövedelem mutató, még így is drágább az ottani piac, mint a sorban következő Szlovákia és Magyarország, ahol 0,54 és 0,61 négyzetméterre elég az átlagbér.
