eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

A minisztérium átmeneti javaslattal állt elő az építőanyag-hiány ügyében

Az ukrajnai háború kapcsán egyre több dolog fog hiányozni a világpiacról, erre készül a magyar kormány is.

Az ukrajnai háború miatt néhány alapanyagnál hiány várható, ezért a következő időszakban kulcskérdés lesz, hogyan lehet a meglévő bontási hulladékból származó építőipari alapanyagokat újra hasznosítani - mondta az építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztos szerdán Budapesten a Construma nemzetközi építőipari szakkiállításon.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által szervezett Országos Építőipari Konferencián Gyutai Csaba közölte, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter javaslatára országos koncepciót dolgoznak ki arra, hogyan kerülhet újra a kivitelezésbe az építési bontási hulladék.

Hozzátette, a tervek szerint országos szinten telephelyeket alakítanak ki, ahova szelektáltan gyűjtik össze a különböző anyagokat és ezeket megfelelő minőségbiztosítás, ellenőrzés után használják és építik be újra az épületekbe.

Gyutai Csaba példaként említette a Puskás stadiont, ahol 100 százalékban sikerült a régi épület anyagát újrahasznosítani.

A kormánybiztos szerint az építésgazdaság előtt álló másik fontos kihívás a hatékonyság növelése: egységnyi munkaerőre vetítve Nyugat-Európában háromszor nagyobb az építőipar kibocsátása, mint Magyarországon. Míg minőségben a magyar építőipar már tudja ugyanazt képviselni, amit egy német, vagy egy osztrák vállalat.

Kitért arra is, hogy az állami beruházásoknál költségkontrollt kell bevezetni, amelynek lényege, hogy az építőipari alapanyagárak ismeretében a munkadíjak és a szükséges járulékos költségek figyelembevételével előzetesen megbecsülik a beruházás költségét, és ezek alapján indulhat meg a közbeszerzési eljárás kiírása. Ehhez hasonló rendszert Svájcban és Németországban már évtizedek óta kidolgoztak.

Gyutai Csaba szólt arról is, hogy a magyar építésgazdaságban meg akarják szüntetni a monopolisztikus helyzeteket. Ugyanis azokban a szegmensekben, ahol 2-3 szereplő uralja a szektort, például a cement és a kavics esetében, kontroll nélkül határozzák meg az árat. A helyzet egyik megoldása az állami beavatkozás, a másik pedig, más magyar szereplők piacra segítése - ismertette a kormánybiztos.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta, a szakszövetség a Construma szakmai fővédnöke. Az országos konferencia megszervezésében az ÉVOSZ szakmai partnere volt a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×