A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott jelentése szerint februárban a fogyasztói árak átlagosan 8,3 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbiakat. Utoljára 2007. augusztusban volt ilyen magas az infláció. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,1 százalékkal nőttek. A maginfláció 8,1 százalékos volt a múlt hónapban.

Virovácz Péter, Az ING Bank vezető elemzője kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy immáron a fogyasztói kosár több mint kétharmadában – egészen pontosan 69 százalékában – már az 5 százalékot is meghaladja az éves áremelkedés üteme. A volatilis tételektől megtisztított maginflációs mutató mindössze három hónap alatt ugrott 5,3 százalékról 8,1 százalékra, amilyen magasan utoljára 2001 őszén járt.

Annak ellenére tehát, hogy február közepén a kormányzat meghosszabbította az üzemanyagárak befagyasztását, valamint néhány alapvető élelmiszer árának befagyasztásáról döntött február elejétől,

a fő inflációs mutató nem fékeződött le, sőt,

az élelmiszerek éves inflációja is gyorsult. Az ING szakértője szerint egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a május elején és közepén véget érő árstop intézkedések hiányában két számjegyűre gyorsul az inflációs mutató.

Jelenleg nagy valószínűséggel valahol a 7,5-9,0 százalékos sávba várható az átlagos áremelkedés idei egész éves üteme. Az ING elemzői arra számítanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hónapokban és az effektív kamat akár 8,0 százalékra is emelkedhet az év közepére. Ám ezt mind felfelé, mind lefelé módosíthatja az ukrán háború lefolyása.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az infláció februári gyorsulása nem volt meglepetés annak fényében, hogy az eurózóna inflációja januárról februárra növekedett. Hozzátette, hogy ugyan a magyar infláció az uniós átlagot meghaladja, de messze elmarad az Észtországban mért 12,4, illetve Litvániában mért 13,9 százalékos ütemtől, de nem éri el a 9,6 százalékos belga értéket sem. A mérsékeltebb magyar emelkedésben szerepe volt az egyes élelmiszerekre februárban bevezetett árstopnak, amely néhány tized százalékponttal fogta vissza az inflációt.

Hangsúlyozta, hogy a februári inflációs adatban az orosz–ukrán háború hatása még nem érződik.

A következő időszak inflációs folyamatait azonban az orosz–ukrán háború és az ehhez kapcsolódó szankciók jelentősen átírják.

A gyorsan változó események és piaci folyamatok miatt ezek inflációra gyakorolt hatására nehéz lenne számszerű becslést adni, de az jól látszik, hogy miden jel a magasabb infláció irányába mutat - írta a Századvég szakértője.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének az élelmiszerek vártnál lényegesen gyorsabb áremelkedése okozta a legnagyobb meglepetést, amit csak némileg tudott fékezni az egyes élelmiszerekre bevezetett árplafon. Ő is úgy vélekedett, hogy az orosz–ukrán háború érdemben felülírja az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatása még nem megbecsülhető.

A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására a Takarékbank 7,5 százalékra emelte az idei évre vonatkozó inflációs várakozását, de a globális alapanyag-, nyersanyag- és alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság miatt az infláció ennél sokkal magasabb is lehet.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint a február havi adatok még inkább rávilágítanak arra, hogy az alapfolyamatokban egyelőre nincs lassulás. Mind a belföldi, mind az importált infláció masszív dinamikát mutat. Szavai szerint

„ördögi kör van kialakulóban”: továbbra is masszív bérnyomás tapasztalható, amit az emelkedő inflációs számok is csak egyre fűtenek.

Egyelőre az árbefagyasztási intézkedések következtében egy számjegyű az éves áremelkedés mértéke, ezek esetleges megszüntetése komoly felfelé mutató kockázat. A fenntartásuk viszont a megemelkedett inflációs időszak elnyújtását eredményezi. Az inflációs cél 2023-as elérése is veszélybe került - vélekedett az Erste Bank szakértője.