Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Highway transportation with yellow lorry at sunset
Nyitókép: IvanSpasic/Getty Images

Ezeket a magyar cégeket sújtja leginkább a háború

Az Ukrajnában dúló fegyveres harcok a Covid-járványhoz hasonló helyzetet hoztak létre.

A magyar gazdaságnak és cégeknek már most fel kell készülniük a háború utáni helyzetre – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Orosz Tagozatának elnöke a Világgazdaságnak.

A napilap szerdai számában megjelent cikk szerint Szekeres István elmondta, hogy az Ukrajnában dúló fegyveres harcok a Covid-járványhoz hasonló helyzetet hoztak létre. Mindkettőnél kulcskérdés, hogy a válságot követően rajtra készen álljanak a hazai szereplők. „Biztos, hogy valamilyen formában az érintett cégeket mentőakciókkal kell segíteni, hogy túl tudjanak élni, de

nem szabad szem elől téveszteni a piacokra való visszatérést sem, amikor újra hatalmas verseny veszi majd kezdetét minden szektorban”

– mutatott rá.

Egyúttal jelezte, hogy az MKIK vonatkozó javaslattételét a kormányzat számára már elkezdték kidolgozni. Vállalati oldalról az lenne lényeges, hogy főleg azok a kkv-k, amelyeknek ténylegesen az életük múlik ezen, vissza nem térítendő támogatásokhoz jussanak. „De ugyanilyen fontos, hogy megosszuk az erőforrásokat, és fennmaradjon egy jelentős rész a piacra való visszajutás segítésére.” Ehhez már inkább kedvezményes, hosszú távú hitelekre és állami garanciavállalásokra lesz szükség – mondta.

Szekeres István szerint az újranyitás pillanata hasonló lesz a volt szovjet térség első körös meghódításához a 90-es évek legelején, vagy a Krím orosz annexióját követő időszakhoz, amikor például a német export tudott nagyon megerősödni. Ha a kormányzat segítségével a magyar szereplők képesek felkészülni, jobb esélyekkel állhatnak a startvonalhoz.

A háborús válság minden gazdasági szektort sújt,

a legnagyobb mértékben az agráriumot, a gépipart, a gyógyszer- és egészségipart, valamint az építőipart.

Oroszországba több mint 800 magyarországi vállalat exportál évi 2,1 milliárd dollár értékben, az ukrán kitettség ennél jóval nagyobb: mintegy 2000 cég évi 3,2 milliárd dollárnyi kivitelt produkál. A Magyar-Orosz Tagozat napi kapcsolatban van a vállalkozások jelentős részével, ráadásul Szekeres István cégvezetőként orosz és ukrán leányvállalatokat is irányít – írta a lap.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×