Infostart.hu
eur:
363.67
usd:
312.78
bux:
147542.85
2026. szeptember 7. hétfő Regina
Highway transportation with yellow lorry at sunset
Nyitókép: IvanSpasic/Getty Images

Ezeket a magyar cégeket sújtja leginkább a háború

Az Ukrajnában dúló fegyveres harcok a Covid-járványhoz hasonló helyzetet hoztak létre.

A magyar gazdaságnak és cégeknek már most fel kell készülniük a háború utáni helyzetre – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Orosz Tagozatának elnöke a Világgazdaságnak.

A napilap szerdai számában megjelent cikk szerint Szekeres István elmondta, hogy az Ukrajnában dúló fegyveres harcok a Covid-járványhoz hasonló helyzetet hoztak létre. Mindkettőnél kulcskérdés, hogy a válságot követően rajtra készen álljanak a hazai szereplők. „Biztos, hogy valamilyen formában az érintett cégeket mentőakciókkal kell segíteni, hogy túl tudjanak élni, de

nem szabad szem elől téveszteni a piacokra való visszatérést sem, amikor újra hatalmas verseny veszi majd kezdetét minden szektorban”

– mutatott rá.

Egyúttal jelezte, hogy az MKIK vonatkozó javaslattételét a kormányzat számára már elkezdték kidolgozni. Vállalati oldalról az lenne lényeges, hogy főleg azok a kkv-k, amelyeknek ténylegesen az életük múlik ezen, vissza nem térítendő támogatásokhoz jussanak. „De ugyanilyen fontos, hogy megosszuk az erőforrásokat, és fennmaradjon egy jelentős rész a piacra való visszajutás segítésére.” Ehhez már inkább kedvezményes, hosszú távú hitelekre és állami garanciavállalásokra lesz szükség – mondta.

Szekeres István szerint az újranyitás pillanata hasonló lesz a volt szovjet térség első körös meghódításához a 90-es évek legelején, vagy a Krím orosz annexióját követő időszakhoz, amikor például a német export tudott nagyon megerősödni. Ha a kormányzat segítségével a magyar szereplők képesek felkészülni, jobb esélyekkel állhatnak a startvonalhoz.

A háborús válság minden gazdasági szektort sújt,

a legnagyobb mértékben az agráriumot, a gépipart, a gyógyszer- és egészségipart, valamint az építőipart.

Oroszországba több mint 800 magyarországi vállalat exportál évi 2,1 milliárd dollár értékben, az ukrán kitettség ennél jóval nagyobb: mintegy 2000 cég évi 3,2 milliárd dollárnyi kivitelt produkál. A Magyar-Orosz Tagozat napi kapcsolatban van a vállalkozások jelentős részével, ráadásul Szekeres István cégvezetőként orosz és ukrán leányvállalatokat is irányít – írta a lap.

Címlapról ajánljuk
Menekülnének Szlovákiából a fiatalok
tudósítónktól

Menekülnének Szlovákiából a fiatalok

Egyre kevésbé bíznak abban, hogy hazájukban jobb jövő vár rájuk, és sokan közülük a kivándorlást is fontolgatják – derül ki egy közvélemény-kutatásból. A felmérés egyik legfigyelemreméltóbb eredménye, hogy a 18 és 24 év közötti szlovákiai fiatalok közül tízből akár nyolcan is elképzelhetőnek tartják, hogy külföldön keresnek jobb lehetőségeket.

Magyar Péter viszonválasza: „ne hazudjon bele az emberek szemébe”

Parlamenti viszonválaszában belügyminisztériumi számokkal szembesítette a kormányfő a KDNP-s ex-belügyminiszterhelyettest. Rétvári Bencét és Torockai Lászlót is hazudozással vádolta, és beszámolt egy szombati programjáról.
Hiiába gyorsít a kormány a szélenergia-fejlesztéseken, még így is veszélyben lehet a 2030-as cél

Hiiába gyorsít a kormány a szélenergia-fejlesztéseken, még így is veszélyben lehet a 2030-as cél

A Tisza-kormány ígéretének megfelelően nagy lépést tett a hazai szélenergia-potenciál nagyobb mértékű kiaknázása felé, és felkérésére az Energiahivatal nyár végén már ki is írta az első új pályázatot. Azonban hiába az előző időszakkal éles kontrasztot alkotó szándék és gyors cselekvés, előfordulhat, hogy a pályázat nyomán kiépülő új kapacitás teljes üzembe állása akár 2032-ig is elhúzódhat. Az új turbinák ugyanis legkorábban 2030. szeptember 30.-án csatlakozhatnak a szintén fejlesztési programot kapó hálózathoz, vagyis azon év őszén, melynek végére a hazai szeles kapacitásnak a jelenlegi háromszorosára kellene bővülnie a még az előző kormány által kitűzött cél szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×