eur:
411.22
usd:
392.53
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Welding robots movement in a car factory
Nyitókép: WangAnQi/Getty Images

Szédületes drágulás az iparban

Tavaly decemberben a belföldi értékesítés árai 31,4 százalékkal, az exportértékesítés árai 17,6 százalékkal emelkedtek, az ipari termelői árak átlagosan 22,3 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. 2021-ben a belföldi értékesítési árak 17,0, az exportértékesítési árak 11,8, így az ipari termelői árak együttesen 13,5 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző évben – jelentette hétfőn a központi Statisztikai Hivatal.

Az áremelkedés ütemét elsősorban a nyers-, az alap- és az üzemanyagok drágulása befolyásolta.

Az előző hónaphoz képest decemberben a belföldi értékesítési árak 1,7 százalékkal, az exportértékesítési árak 1,5 százalékkal emelkedtek, így az ipari termelői árak összességében 1,6 százalékkal nőttek. Az éves áremelkedés üteme belföldön 0,2 százalékponttal, exportban 0,8 százalékponttal volt magasabb a novemberinél. A forint árfolyama decemberben 2,29 százalékkal volt gyengébb az euróval és 10,14 százalékkal a dollárral szemben, mint egy évvel korábban.

2021 decemberében a belföldi értékesítésben a 63 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 21,5 százalékos, a 31 százalékos súlyú energiaiparban 56,0 százalékos volt a drágulás. A feldolgozóiparon belül is a kőolajfinomítás termelői árai emelkedtek kimagasló 66,4 százalékos ütemben, ami alacsonyabb az előző két hónapban mért 75,0, illetve 80,4 százaléknál. Az élelmiszeripar termelői áremelkedése tovább erősödött a novemberi 10,6 százalékról 12,6 százalékra. A járműipar termelői árai 6,8, a számítástechnikai és elektronikai termékeké 3,7 százalékkal voltak magasabbak decemberben, mint egy évvel azelőtt.

A tartós fogyasztási cikkek belföldi termelői ára 10,0 százalékkal a beruházási javaké 8,2 százalékkal nőtt egy év alatt.

Az ipari exportértékesítési árak 17,6 százalékos növekedésén belül a 95 százalékos súlyt jelentő feldolgozóiparban 11,6, a 4,5 százalékos súlyú energiaiparban – a világpiaci árak növekedése és a nyersanyagok árának bázisidőszaki visszaesése következtében – 226,5 százalékos volt a drágulás. A járműgyártás exportárai 6,1 százalékkal, az elektronikai termékeké 5,2 százalékkal emelkedtek, az élelmiszerek exportára 13,0 százalékkal nőtt. A vegyipari export 49,1, a gyógyszeripari 13,3 százalékkal drágábban talált piacra.

A tavalyi éves átlagos 17,0 százalékos belföldi termelői áremelkedésen belül a feldolgozóiparban 13,8, az energiaiparban 24,6 százalékos volt a drágulás mértéke. Az ipari exportértékesítési árak 11,8 százalékos növekedésén belül a feldolgozóipar árai 8,1, a kis súlyt képviselő energiaiparéi átlagosan 119 százalékkal voltak magasabbak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×