Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Welding robots movement in a car factory
Nyitókép: WangAnQi/Getty Images

Szédületes drágulás az iparban

Tavaly decemberben a belföldi értékesítés árai 31,4 százalékkal, az exportértékesítés árai 17,6 százalékkal emelkedtek, az ipari termelői árak átlagosan 22,3 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. 2021-ben a belföldi értékesítési árak 17,0, az exportértékesítési árak 11,8, így az ipari termelői árak együttesen 13,5 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző évben – jelentette hétfőn a központi Statisztikai Hivatal.

Az áremelkedés ütemét elsősorban a nyers-, az alap- és az üzemanyagok drágulása befolyásolta.

Az előző hónaphoz képest decemberben a belföldi értékesítési árak 1,7 százalékkal, az exportértékesítési árak 1,5 százalékkal emelkedtek, így az ipari termelői árak összességében 1,6 százalékkal nőttek. Az éves áremelkedés üteme belföldön 0,2 százalékponttal, exportban 0,8 százalékponttal volt magasabb a novemberinél. A forint árfolyama decemberben 2,29 százalékkal volt gyengébb az euróval és 10,14 százalékkal a dollárral szemben, mint egy évvel korábban.

2021 decemberében a belföldi értékesítésben a 63 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 21,5 százalékos, a 31 százalékos súlyú energiaiparban 56,0 százalékos volt a drágulás. A feldolgozóiparon belül is a kőolajfinomítás termelői árai emelkedtek kimagasló 66,4 százalékos ütemben, ami alacsonyabb az előző két hónapban mért 75,0, illetve 80,4 százaléknál. Az élelmiszeripar termelői áremelkedése tovább erősödött a novemberi 10,6 százalékról 12,6 százalékra. A járműipar termelői árai 6,8, a számítástechnikai és elektronikai termékeké 3,7 százalékkal voltak magasabbak decemberben, mint egy évvel azelőtt.

A tartós fogyasztási cikkek belföldi termelői ára 10,0 százalékkal a beruházási javaké 8,2 százalékkal nőtt egy év alatt.

Az ipari exportértékesítési árak 17,6 százalékos növekedésén belül a 95 százalékos súlyt jelentő feldolgozóiparban 11,6, a 4,5 százalékos súlyú energiaiparban – a világpiaci árak növekedése és a nyersanyagok árának bázisidőszaki visszaesése következtében – 226,5 százalékos volt a drágulás. A járműgyártás exportárai 6,1 százalékkal, az elektronikai termékeké 5,2 százalékkal emelkedtek, az élelmiszerek exportára 13,0 százalékkal nőtt. A vegyipari export 49,1, a gyógyszeripari 13,3 százalékkal drágábban talált piacra.

A tavalyi éves átlagos 17,0 százalékos belföldi termelői áremelkedésen belül a feldolgozóiparban 13,8, az energiaiparban 24,6 százalékos volt a drágulás mértéke. Az ipari exportértékesítési árak 11,8 százalékos növekedésén belül a feldolgozóipar árai 8,1, a kis súlyt képviselő energiaiparéi átlagosan 119 százalékkal voltak magasabbak.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×