Ahogyan a járványhullámok is eltérően hatnak akár az egészségügyi rendszerekre, akár ránk, állampolgárokra, úgy a Covid gazdasági hatásai is folyamatosan változnak. Az elmúlt időszakban az árak nagyon gyors emelkedése egyfajta hosszú Covid tünet, ami azt mutatja, hogy nagyon gyors volt a gazdaság helyreállása, ráadásul annak szerkezetében is jelentős változások történtek – magyarázta Balatoni András. Ezek közé sorolta, hogy az emberek kevésbé fogyasztanak szolgáltatásokat, hiszen például a turizmus helyreállása több időt igényel, ugyanakkor több terméket vásárolnak. Ez a fajta kereslet koncentráltan jelenik meg bizonyos termékek iránt, miközben a gazdaság kínálati oldalán még problémák mutatkoznak, elég a chiphiányra gondolni, vagy olyan globális termelési láncoknak az akadozására, amelyek az elmúlt években, évtizedekben folyamatosan biztosították a boltok polcain a különféle termékeket.

Az infláció megjelenése egy globális jelenség, ami a koronavírus-járványnak egy áttételes hatása, ám a jelenlegi helyzetben globálisan meghatározza a gazdaságpolitikák legfontosabb céljait, ami nem más, mint az infláció megtörése, lassítása – magyarázta az MNB szakértője.

Mint ismert, a Magyar Nemzeti Bank, ahogyan már a korábbi, úgy az idei első kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján is közölte, hogy az inflációs hatás tartósan magas marad, a maginfláció 7 százalék körül alakulhat, és különös figyelmemmel kell lenni a január–februári átárazásokra, árváltozásokra. Ugyanakkor a kormány 2022. február 1-jétől, három hónapon keresztül a 2021. október 15-i szinten maximalizálta 7 alapvető élelmiszer árát. Balatoni András ennek kapcsán megjegyezte: az említett 7 élelmiszer nagyjából a 2 százalékát teszi ki a teljes fogyasztói kosárnak, így számításaik szerint körülbelül 5000 forint lehet az az összeg, amit egy háztartás a három hónap alatt megspórolhat az ármaximálással, ami 0,2-0,4 százalékkal fogja tudni mérsékelni az inflációt, ahhoz képest, mint hogyha a piaci folyamatok által indukált áremelkedések valósulnának meg Magyarországon.

Ám a MNB közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője nagyon fontosnak tartja az intézkedés pszichológiai hatását, miután

"nagyon fontos, hogy a háztartások milyen inflációt érzékelnek, és hogy milyen inflációs várakozásokat képeznek.

Általánosságban kimutatható jelenség, hogy amikor ezeket az inflációs érzeteket és várakozásokat a háztartások kialakítják, nagyon magas súllyal veszik figyelembe épp az alapvető élelmiszereket, és ha ezek nagyon drágulnak, akkor a háztartások is azt érzik, hogy gyorsan emelkednek az árak. Tehát az, pszichológiai oldalról, egy nagyon fontos várakozást mérséklő lépés, hogy az alapvető élelmiszerekben az elmúlt hónapokban jellemző drágulás nem folytatódik tovább" – mutatott rá.