INFORÁDIÓ
2022. május 16. hétfő
Botond, Mózes

infláció

mnb

magyar nemzeti bank

virág barnabás

Kiderült, mi áll az MNB meglepetésszerű kamatdöntése mögött

Kiderült, mi áll az MNB meglepetésszerű kamatdöntése mögött

Infostart

A korábbiaknál magasabb ütemben emelte az alapkamatot a jegybank az idei év első kamatdöntő ülésén. Virág Barnabás közölte: a hazai reálkamat 2022-ben jelentős emelkedést fog mutatni. A nemzetközi inflációs hatások mellé belföldi folyamatok is felzárkóztak. Beszéltek a középtávú kilátásokról és az üzemanyagárstopról is.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a várt 30 bázispont helyett 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot és ugyanekkora mértékben emelte a kamatfolyosó két szélét is keddi, kamatmeghatározó ülésén. Az egynapos betét kamata így 2,90 százalék, az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata pedig 4,90 százalék lett. A lépés kapcsán elemzők meglepetésüket fejezték ki.

A jegybank alelnöke, Virág Barnabás háttérbeszélgetésen világította meg a döntés mögötti okokat és indokokat.

Decemberben ugyan megállt az infláció növekedése, de az alelnök is kiemelte a maginfláció növekedését, ami a tartós inflációs hatásokat mutatja.

Mint mondta, a tartós inflációs hatások indokolták a decemberinél nagyobb mértékű kamatemelést.

A kamatemelési ciklus a korábbinál nagyobb lépésközzel folytatódik. A következő lépés az egyhetes betéti eszköz kamatának további emelése. Ezután havonta tervezi módosítani ezt a jegybank,

az alapkamatról való döntést követően, de akár ennél gyakoribb változtatásra is kész, ha azt az áru- és pénzpiaci kockázatok indokolják.

Emellett a Monetáris Tanács indokoltnak tartja az alapkamat felzárkóztatását az egyhetes kamat szintjéhez.

Virág Barnabás mindazonáltal jelezte, hogy a kamatemeléssel és az infláció várható mérséklődésével párhuzamosan a hazai reálkamat 2022-ben jelentős emelkedést fog mutatni.

Az árak emelkedése már a gazdaság egyre szélesebb szegmenseit éri el úgy a szolgáltató, mint a termelő ágazatokban. Novemberben és decemberben a szokásostól eltérő szezonális árazások voltak megfigyelhetőek, a korábbi trenddel ellentétben, hogy az év utolsó két hónapjában az árak már nem változtak, most jelentős átárazások történtek, a decemberi az év legjelentősebb drágulása volt.

A teljes inflációs mutató tekintetében az áremelkedés a tetőzés közelében van, ugyanakkor

az év eleji átárazások nagysága kiemelkedő lesz abban, hogy az infláció mérséklődése mikor indulhat meg.

A hangsúly egyre inkább a tartós infláció felé tolódik el, a maginfláció jelentősen emelkedett decemberben és idén év elején további emelkedéssel a 7 százalékos értéket is elérheti - közölte az alelnök.

Két lehetséges forgatókönyv fordulhat elő a jegybank szerint:

  • a tavaly év végi átárazásokkal előrehozott áremelések történtek, így mérsékeltebb áremelkedés várható,
  • az év elején további magas átárazás valósulhat meg, ekkor az inflációs plató több hónapig elhúzódhat.

A reálgazdaságban a rövid távú adatok azt jelzik, hogy 2021 utolsó negyedévében élénkült a gazdasági aktivitás, az MNB várakozásat meghaladó lehetett a növekedés. Az ipar, az építőipar, kisebb részben a kiskereskedelem javult, 6,5 százalékos utolsó negyedévi adatokra számítanak.

Virág Barnabás emlékeztetett, hogy a válságkezelő eszközök 2022-től kifutnak, ami egyértelműen a likviditás szűkítése irányába hat. A likviditáskezelési szempontból a kamatfolyosó szerepe felértékelődött.

Az alapkamat a következő fél évben eléri az egyhetes betéti kamat szintjét

- az utóbbiról pedig legközelebb csütörtökön dönt a jegybank. A januári és februári átárazások kulcsfontosságúak lesznek a további emelésekről való döntésnél.

A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján kiegyensúlyozottá nem válnak. A kockázatok most még felfelé mutatnak - mondta Virág Barnabás.

A jegybanknak nincs új középtávú előrejelzése arra vonatkozóan, hogy mikor tér vissza az infláció a jegybanki toleranciasávba.

Megvárják a januári-februári árváltozások értékelését és várhatóan a márciusi inflációs jelentés fog tudni erre választ adni.

Általánosságban Virág Barnabás ismét elmondta, hogy az infláció elleni harcban nincs gyors siker, elhúzódó harcra kell felkészülni.

A külső inflációs hatásokhoz már a belsők is hozzáadódnak a decemberi adatok szerint,

vagyis azzal a fundamentális eszközzel, ami az alapkamat, erőteljesebb és nagyobb léptékű módosítást kellett tenniük. Innentől a januári kamatemelési szint lesz a kiindulópont.

Az alelnök a február közepén lejáró üzemanyagár-sapka esetleges meghosszabbításával kapcsolatban elmondta: ezt a folyamatot a jegybank kívülről figyeli, a döntés ugyanis a kormányé, a jegybank legfeljebb csak a hatásait tudja elemezni.

Nyitókép: YouTube/Magyar Nemzeti Bank
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018