Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (k) a monetáris tanács döntéséről tartott sajtótájékoztatón a jegybank székházában 2019. március 26-án. Mellette Nagy Márton (b) és Windisch László alelnökök.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Kamatdöntő ülés jön a Monetáris Tanácstól, kiderül, idén merre indulunk

A testület legutóbbi kamatmeghatározó ülésén, decemberben 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és 80 bázisponttal 2,4 százalékra az egynapos betét kamatát.

Kedden tartja idei első kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

A testület legutóbbi kamatmeghatározó ülésén, decemberben 30 bázisponttal 2,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és 80 bázisponttal 2,4 százalékra az egynapos betét kamatát; az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata 30 bázisponttal emelkedett 4,4 százalékra.

A decemberi kamatemelés némi csalódottságot váltott ki az elemzőkből, akkor jelentősebb szigorítást vártak.

A keddi kamatemelési várakozás konszenzusa viszont elég egységesen 30 bázispont,

azaz 2,70 százalékos alapkamatot várnak erre a hónapra, az év végére pedig 4,25 százalék a Portfolió felmérésében résztvevő elemzők konszenzusa. Az irányadó kamat csúcspontját 4,8 százalékra teszik az elemzők az idei második negyedévben, és úgy számolnak, hogy a jövő év első felében egyesül újra az alapkamat és az egyhetes betéti ráta.

Tavaly novemberi kamatmeghatározó ülésén jelentette be a monetáris tanács, hogy ismét elválasztja az egyhetes betét kamatát az alapkamattól. Azóta 4,0 százalékra emelte az irányadóvá vált kamatot a múlt év végéig, és az idén még nem változtatott rajta, mert a forint árfolyama nem kényszerítette erre. Az egyhetes rátával a rövidtávú piaci kilengésekre igyekszik reagálni a jegybank, míg az alapkamattal az infláció mélyebb gyökereit célozza meg. Az elemzők arra számítanak, hogy az irányadó egyhetes rátát ezután havonta egyszer, a kamatdöntés után fogja változtatni a jegybank, amennyiben rendkívüli fejlemények nem kényszerítik gyors beavatkozásra.

Az alapkamat mai emelése azért is látszik indokoltnak, mert a fogyasztói árak decemberi emelkedése a várakozásokkal ellentétben nem bizonyult mérsékeltebbnek az előző havinál, éppen úgy 7,4 százalékos volt. Elemzők egy része a termelési költségek emelkedése és a vállalatok átárazási képességének ereje miatt azon sem lepődne meg, ha januárban még emelkedne is az éves infláció üteme.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×