eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Group of engineers sharing ideas about the project.
Nyitókép: Smederevac/Getty Images

Adatok mutatják, a globális chiphiány a hazai járműgyártást is két vállra fektette

Októberben az ipari termelés volumene 3,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a munkanaphatástól megtisztítva 2,7 százalékkal csökkent a termelés. Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal nőtt szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás – erősítette meg második becslésével a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A havi emelkedéssel az ipari termelés négy hónapig tartó visszaesése szakadt meg.

A feldolgozóipari alágak többségében éves összehasonlításban növekedést mértek, azonban a legnagyobb súlyú járműgyártás – elsősorban a globális félvezetőhiány miatt – jelentősen, 29,8 százalékkal visszaesett. A számítógépek és elektronikai termékek gyártása 10,7 százalékkal maradt el a tavaly októberitől. Mindkét ágazatban negyedik hónapja tart a termelés csökkenése.

Az iparon belül döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 4,6 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 19,8, az energiaiparé 11,1 százalékkal nőtt.

Az élelmiszeripari termelés 10,0 százalékos növekedése – július kivételével – április óta kétszámjegyű maradt. A kőolajfinomítás termelési mennyisége, kiugróan, 32,5 százalékkal haladta meg a tavaly októberit, a vegyipar és a gyógyszeripar termelése viszont 1,3, illetve 9,2 százalékkal csökkent, míg a gumiipar termelése 8,7 százalékkal nőtt. A gépgyártás nyolchavi dinamikus növekedés után októberben épp csak 0,2 százalékkal nőtt.

Az ipari export volumene 11,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 28 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 31,8, a 16 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 11,6 százalékkal visszaesett. A gépexport három hónap töretlen növekedés után októberben 5,5 százalékkal csökkent, míg a villamos berendezések exportjának 14,7 százalékos növekedése tavaly július óta a legszerényebbnek számít. Az élelmiszerexport 9,0 százalékkal meghaladta a tavaly októberit a kiugróan magas szeptemberi 18,5 százalék után. A vegyipar exportja 15,1 százalékkal, a gyógyszeriparé 14,4 százalékkal visszaesett.

Az ipar belföldi értékesítése 8,3, a feldolgozóiparé 8,6 százalékkal emelkedett az előző év októberéhez képest. A járműipar belföldi eladásai 30,2 százalékkal csökkent, a számítástechnikai és elektronikai termékeké viszont 14,0 százalékkal nőtt. A gépi berendezések értékesítése 24,2 százalékkal, a villamosberendezéseké 7,9 százalékkal haladta meg a tavaly októberit. Az élelmiszeripar belföldi értékesítése változatlan áron számolva 6,1 százalékkal haladta meg a tavaly októberit.

A fogyasztási cikkek belföldi eladásai 4,7 százalékkal, ezen belül a tartós fogyasztási cikkeké 20,8 százalékkal nőtt, a beruházási javaké harmadik hónapja csökken, októberben 7,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok 14,5 százalékkal kevesebb új megrendelést kaptak, mint tavaly októberben, 17,6 százalékkal csökkentek az új export rendelések, míg az új belföldi rendelések 4,2 százalékkal nőttek. Az iparvállalatok összes rendelésállománya október végén 11,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a belföldi rendelésállomány 10,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, az exportrendelések viszont 13,5 százalékkal nőttek.

Az év első tíz hónapban az ipari termelés 10,8 százalékkal nőtt. A külpiaci eladások volumene 10,2, a belföldi értékesítésé 12,0 százalékkal emelkedett.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×