15 °C
A világ szupergazdagjainak vagyona tavaly 3,6 trillió dollárral nőtt, miközben a koronavírus 100 millió embert taszított extrém szegénységbe. 2021-ben velük együtt már 771 millióan élnek hihetetlenül sanyarú körülmények közt világszerte a Világbank becslése szerint. A szám még magasabb lett volna, ha a gazdag országok nem léptettek volna életbe lakosaikat anyagilag is segítő programokat a világjárványra adott válaszlépések között.
"A Covid-válság súlyosbította a nagyon gazdagok és a lakosság többi része közötti egyenlőtlenségeket. Míg a gazdag országokban a kormányzati beavatkozás megakadályozta a szegénység tömeges növekedését, a szegény országokban nem ez volt a helyzet" - mondta Lucas Chancel, a jelentés vezető szerzője és a laboratórium társigazgatója a CNN-nek.
A gazdagokat kellene adóztatni
A világ vagyonbéli egyenlőtlenségeit feltérképező jelentés több mint négyéves munkán alapul, amelyet világszerte több mint 100 kutató végzett. Megállapítása szerint a koronavírus elmélyítette a szegények és gazdagok közötti szakadékot, de a világ már régóta egyenlőtlen. A pénzügyi dereguláció, a privatizáció és a kevésbé progresszív adózás a gazdagabb országokban, valamint a nagyarányú privatizáció a feltörekvő gazdaságokban hozzájárult ahhoz, hogy a gazdagok vagyona az elmúlt évtizedekben megnőjön.
A globális egyenlőtlenség így ma már közel áll ahhoz a szinthez, ahol a nyugati imperializmus csúcspontján, a XX. század elején volt.
A jelentés a gazdagok megadóztatását ajánlja annak érdekében, hogy ezzel bevételt termeljen, amelyet a kormányok az egyenlőtlenségek csökkentésére, valamint az oktatásba, az egészségügybe és az ökológiai intézkedésekbe való befektetésekre fordíthatnak.
Így fest a világ helyzete ma
A jelentés főbb megállapításai a következők:
- A szakadék nagyon nagy a gazdagok és a szegények közt: idén a világ népességének leggazdagabb 10 százaléka a a világ vagyonának 76 százalékával rendelkezik, az alsó 50 százalék mindössze 2 százalékot birtokol.
- A gazdagoknak egyre több a pénzük: 1995 és 2021 között a globális vagyonnövekedés 38 százalékát a legfelső 1 százalék szerezte meg, míg az alsó 50 százalék mindössze 2 százalékát.
A gazdagok vagyona sokkal gyorsabb ütemben - évente 3-9 százalék között - nőtt ebben az időszakban. - Régiónként eltérő a különbség mértéke: Latin-Amerikában a legnagyobb a szakadék a vagyon 77 százalékát birtokló felső 10 százalék és az alig 1 százalékot birtokló alsó 50 százalék között. Európában a legkisebb a szakadék: a felső 10 százalék a teljes vagyon 58 százalékát birtokolja, míg az alsó 50 százalék 4 százalékát. Az alacsony jövedelmű és középosztálybeli lakosok számára rendelkezésre álló számos állami program - köztük az ingyenes oktatás, az egészségügyi ellátás és a kultúra - többek között ezért is kevésbé egyenlőtlen Európa társadalma.
- A jövedelmi olló zárult, de még mindig nagy. A globális jövedelemkülönbség, amely olyan jövedelmeket vesz figyelembe, mint a bérek, fizetések, kamatok és osztalékok, 1980 óta némileg csökkent, mivel Kína és néhány más nagy fejlődő ország felzárkózott Észak-Amerikához és Európához.
- A nők még mindig hátrányos helyzetben vannak. A 2015 és 2020 közötti időszakban a nők részesedése a munkából származó teljes jövedelemből valamivel 35 százalék alatt volt. Ez az arány azonban országonként igen eltérő, kevesebb mint 10 százaléktól 45 százalékig terjed. Az arány a volt Szovjetunió országaiban a legmagasabb, és a szubszaharai Afrika és a Közel-Kelet egyes részein a legalacsonyabb. A jelenlegi növekedési ütemet figyelembe véve száz év kell ahhoz, míg a nők és a férfiak keresete egyenlővé válik.
Magyar helyzet
Magyarországon is egyre gazdagabbak a legvagyonosabbak: megtakarításaik tavaly több mint 8 százalékkal gyarapodtak, a Forbes listája szerint
soha nem volt még annyi 200 milliárd forint fölötti vagyont birtokló magyar, mint most.
A magyar gazdagok elit klubjába szinte lehetetlen bekerülni, kivéve, ha valaki rokoni vagy patrónusi viszony miatt lép be ebbe, írja az azenpenzem.hu. Eközben az emberek 34 százalékának csökkent a fizetése a járvány alatt, ez a jelenség az alacsonyabban keresők körét jobban érintette, mint a jobb fizetéssel rendelkezőket. Állásukat 800 ezren vesztették el, így az olló hazánkban is nyílt a gazdagok és a szegények közt.
