Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós

KSH: 128 millió euró volt a külkereskedelmi áruforgalom hiánya

A szeptemberi egyenleg rosszabb az első becslésben közölt adatnál.

Szeptemberben az export euróban mért értéke az egy évvel korábbihoz képest változatlan maradt, az import viszont 14,3 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi áruforgalom mérlege az előző két hónaphoz hasonlóan deficittel zárt 128 millió euró értékben, ami 1,316 milliárd euróval rosszabb az egy évvel korábbinál - közölte második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A külkereskedelmi mérleg szeptemberi egyenlege 129 millió euróval rosszabb az első becslésben közölt adatnál. Az augusztusihoz viszonyítva - amikor 751 millió euró volt a deficit - az export 24,6 százalékkal, az import 15,7 százalékkal nőtt euróban.

Változatlan áron számolva szeptemberben a kivitel 9,1, a behozatal 0,4 százalékkal kisebb lett, mint egy évvel ezelőtt. A 2019. szeptemberihez mérten a külkereskedelem volumene az exportban 0,7, az importban 4,7 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz, augusztushoz mérve pedig az export szezonálisan és munkanappal kiigazított volumene 0,1, az importé 1,4 százalékkal csökkent.

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 8,0, a behozatalban 13 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 4,4 százalékkal romlott.

A gépek, szállítóeszközök szeptemberi exportja 10,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, míg az import 1,3 százalékkal nőtt, az exporttöbblet az augusztusi 136 millió euróról 905 millió euróra nőtt. A feldolgozott termékek kivitele 7,1 százalékkal, behozatala 13,5 százalékkal nőtt a deficit 637 millió euró volt, 32 millióval nagyobb az előző havinál. Az élelmiszerexport 12,1 százalékkal, az import 12,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit és 218 millió euró aktívummal zárt az augusztusi 183 millió után. Az energiahordozók importtöbblete az augusztusi 455 millióról 622 millió euróra nőtt, miközben az export duplájára 121,9 százalékkal, az import annál is jobban 143,1 százalékkal nőtt.

Az év első kilenc hónapjában az export 15,6 százalékkal, az import 18,2 százalékkal nőtt, a 2,582 milliárd euró exporttöbblet 1,230 milliárd euróval alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A gépek, szállítóeszközök exportja 14,9, importja 18,4 százalékkal nőtt és 8,294 milliárd exporttöbblettel járt, amiből a közúti járművek kereskedelme 5,989 milliárd eurót hozott az export 14,5 százalékos növekedésével és az import 17,9 százalékos emelkedésével szemben. Az élelmiszerek exportja 6,9 százalékkal, importja 4,3 százalékkal nőtt, az exporttöbblet 1,902 milliárd euró volt, amiből a gabonakereskedelem 1,047 milliárd eurót hozott annak ellenére hogy a 2,0 százalékkal növekvő exporttal szemben az import 6,6 százalékkal nőtt. A feldolgozott termékek exportja 15,8, importja 14,6 százalékkal haladta meg a tavaly január-szeptemberit és 4,310 milliárd euró deficitet halmozott fel, amiből 3,887 milliárd eurót a vas és egyéb fémek importtöbblete okozott, míg a gyógyszerexport 6,6 százalékkal, az import 8,1 százalékkal visszaesett és 656 millió euró aktívummal zárt. Az energiakereskedelemből 3,665 milliárd euró deficit származott, az export 40,6 százalékkal, az import 49,5 százalékkal nőtt - derül ki a KSH adataiból.

Az európai országokkal lebonyolított forgalomban 10,083 milliárd euró exporttöbblet keletkezett, 15,6 százalékos exportnövekedés és 18,2 százalékos importnövekedés eredőjeként. Ebből Németországgal szemben 3,185 milliárd volt az aktívum, de ott is jobban nőtt az import 17,4 százalékkal, mint az export, amely 12,5 százalékkal volt nagyobb a tavalyi első három negyedévinél. Az ázsiai országokkal szemben 9,814 milliárd volt a deficit 12,0 százalékos export- és 11,4 százalékos importnövekedés következtében. A deficitből 4,502 milliárd euró Kínára, 2,425 milliárd euró Dél-Koreára jutott.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Hatalmas fordulatra készül Brüsszel, leveszik a kesztyűt a következő csapás előtt

Az elmúlt néhány év megkérdőjelezhetetlenné tette, hogy az Európai Unió geopolitikai visszaerősödéséhez elengedhetetlenné vált egy új védelmi ipar felhúzása és a versenyképességi szempontok előtérbe helyezése. Ez a két téma több ponton kapcsolódik az uniós stratégiában, de egyik sem megvalósítható az ezekhez szükséges kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés nélkül. Kína az elmúlt évtizedek alatt úgy helyezkedett, hogy ezeknek a kitermelése és feldolgozása is rajta keresztül történjen, így a bármikor újraélesíthető vámháború árnyékában az EU-nak olyan stratégiát kell kidolgoznia, amely rövid távon biztosítja a készleteket, és fokozatosan eléri, hogy egy ország se legyen képes önkényesen zsarolni az EU-t, valamilyen függősége miatt. Az Európai Bizottság ezért olyan tervvel állt elő, amely új beszállítókkal és a beszerzési rendszer kézbevételével kívánja megelőzni a sokszor napi működést is fenyegető készlethiányt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×