Az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research kutatói legfrissebb gazdasági előrejelzésükben azt vizsgálták, hogyan hat a világjárvány a globális jóléti egyenlőtlenségre, illetve azon belül Magyarország mikor éri el a legfejlettebb országok jövedelmi szintjét. Az elemzés arra a megállapításra jutott, hogy rövid távon csökkent a jóléti különbség a gazdag és szegényebb országok között, mivel 2020-ban a világjárvány negatív gazdasági hatásai kezdetben főleg a fejlett országokat sújtották.

A hosszabb távú modelleket elkészítve viszont más kép alakult ki: közép és hosszú távon tovább mélyülhet a jóléti szakadék, mivel a fejlődő országok számára kevesebb eszköz áll rendelkezésre a negatív gazdasági hatások enyhítésére, továbbá az oltásokkal is lassabban haladnak.

A világjárvány utáni új gazdasági környezetben az olcsó munkaerő már nem lesz elsődleges szempont a befektetők számára, így a feltörekvő országok elveszíthetik legfőbb gazdasági vonzerejüket, amely eddig nagyban hozzájárult a középosztály erősödéséhez ezekben a társadalmakban. Emellett az eladósodás veszélye is fenyegeti ezeket az országokat - derül ki az elemzésből.

Egy ország akkor kerül a legfejlettebb csoportba, a magas jövedelműek közé. ha a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső nemzeti jövedelme eléri az Egyesült Államokban számított jövedelem 50 százalékát. Ezt az európai volt szocialista országok közül elsőként Csehország, Szlovénia, majd Észtország érte el, aztán 2018-ban Litvánia, majd egy évvel később Lengyelország.

Magyarország esetében a 2016-tól induló erőteljes gazdasági növekedés felgyorsította a felzárkózást, és 2025-re lehetett volna elérni a magas jövedelmi szintet. Ám a világjárvány miatt a felzárkózás két évet csúszik, így várhatóan 2027-ben éri el az egy főre eső nemzeti jövedelem azt a szintet, amely után Magyarországot is a legfejlettebb, magas jövedelmű országok közé sorolhatják majd.

Hasonló történt Lettország és Románia esetében is. Előbbit 2022-re várták a magas jövedelmű országcsoportba, utóbbit pedig 2026-ra. Ám a pandémia vissszaesést okozott, így Lettország 2025-ben, Románia pedig Magyarországgal egyidőben, 2027-ben érheti el a magas jövedelmi szintet.

Az elemzés szerint

Magyarország esetében egyértelműen az uniós tagság az a tényező, amely segíti a járvány utáni viszonylag gyors normalizálódást.

A kutatók több olyan, nem EU-tag országot is azonosítottak, ahol jelentősen lelassul a felzárkózás. Oroszország esetében 2027-re, Törökország esetében 2028-ra tették korábban a magas jövedelmi szint elérését, ám a járvány miatt 2029-re sem teljesíti ezt egyik ország sem.

A világkereskedelem is alapvető változáson megy keresztül az elemzést készítők szerint, a globalizációs folyamata megáll.

A legjelentősebb változást a digitalizáció terén várják a szakértők.

A mesterséges intelligencia használata, a robotizáció, illetve az adatalapú gazdaság elterjedése elérte azt a szintet, amikor már képes teljesen átalakítani a munka világát. Emiatt a munkaerő költsége egyre inkább elveszíti jelentőségét, ami a globális jóléti különbségek mélyülését eredményezheti. A klímavédelem és a zöld szempontok meghatározóvá válása elsősorban a fejlett országok gazdaságát segítheti. Tovább folytatódhatnak az egyes országok közötti kereskedelmi viták, és a gazdasági protekcionizmus népszerűsége is töretlennek látszik – mindkét trend még a világjárvány előtt kezdődött. Mindezek kedvezőtlenül érintik a feltörekvő gazdasággal rendelkező országokat.