eur:
411.23
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Lehet, hogy még egy nagyobb kenyérdrágulás is lenyelhető lesz

Septe József pékszövetségi elnök az InfoRádióban egy átlagember számára napi 3 forintos költségnövekedéssel számol, de ez csak nagyon óvatos becslés.

Az étkezési gabona és a nyersanyagárak emelkedése, valamint a bérköltségek növekedése miatt drágulhat a kenyér és péktermék a közeljövőben - mondta az InfoRádiónak a Magyar Pékszövetség elnöke, Septe József.

"A tavaly ilyenkori, aratásközeli árakhoz képest

durván 30 százalékkal ment fel a búza ára.

Van olyan minőségi búza, amely még jobban is drágult. Komoly mértékben mentek még föl az energiaárak, a logisztikai költségek, de a munkabérköltségek is. Azt gondolom, a sütőipar nem egy olyan ágazat, ahol hatalmas nyereségek vannak, ezért nem olyan nagy az eredménytermelő képessége; a megnövekedett költségeit kénytelen lesz áthárítani a vásárlókra" - magyarázta.

Egyszersmind tisztázta: különbség van az átadási ár és a fogyasztói ár között.

"A fogyasztói árat nem a sütőipar határozza meg, annak csak az átadási árban van szerepe, de azt is a multinacionális láncok határozzák meg, ahogy utána a termék árát is. Nekünk csak az átadási ár mértékében van tehát szerepünk, ott sem sok, csak jóváhagyhatjuk azt az árat, amelyet a vevőink jóváhagynak számunkra" - szögezte le.

Hogy a felsorolt körülmények mekkora áremelkedést generálnak, arról Septe József azt mondta: minden sütőipari szakbolthálózat a "maga ura" az ár meghatározásakor, ahogy a multinacionális cégek is saját árakat határoznak meg, más boltoknál viszont egyéni árazás lehet, ezért nem tudna jóslásba bocsátkozni.

Tovább árnyalja a helyzetet, hogy minden szereplőnek más költségei vannak, például nem mindegy, hogy kézi technológiával dolgoznak-e, valamennyire gépesített eljárással vagy automatával. Ezek a tényezők nagy mértékben befolyásolják az árképzést, de

az alapanyagár és a más költségek változásából lehet következtetni az áremelésre, amelynek most nagyon komoly mértéket kell képviselnie,"

ugyanis tavaly ilyenkorhoz képest az energiaár 30-40 százalékkal emelkedett, de például a gázolaj is 80 forinttal drágult idén januárhoz viszonyítva, ezeket valakinek ki kell fizetni, nem tudják a vállalkozások tovább finanszírozni.

Egy magyar állampolgár, mint rámutatott, 30-39 kiló kenyeret fogyaszt el egy évben, és egy nap egy emberre 10-12 dekagramm kenyeret szoktak számolni. Így Septe József várakozása szerint napi szinten 3 forint lesz a drágulás mértéke egy átlagember számára, ebből "egy doboz cigaretta sem jön ki egy hónapban".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×