Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Pixabay

Lehet, hogy még egy nagyobb kenyérdrágulás is lenyelhető lesz

Septe József pékszövetségi elnök az InfoRádióban egy átlagember számára napi 3 forintos költségnövekedéssel számol, de ez csak nagyon óvatos becslés.

Az étkezési gabona és a nyersanyagárak emelkedése, valamint a bérköltségek növekedése miatt drágulhat a kenyér és péktermék a közeljövőben - mondta az InfoRádiónak a Magyar Pékszövetség elnöke, Septe József.

"A tavaly ilyenkori, aratásközeli árakhoz képest

durván 30 százalékkal ment fel a búza ára.

Van olyan minőségi búza, amely még jobban is drágult. Komoly mértékben mentek még föl az energiaárak, a logisztikai költségek, de a munkabérköltségek is. Azt gondolom, a sütőipar nem egy olyan ágazat, ahol hatalmas nyereségek vannak, ezért nem olyan nagy az eredménytermelő képessége; a megnövekedett költségeit kénytelen lesz áthárítani a vásárlókra" - magyarázta.

Egyszersmind tisztázta: különbség van az átadási ár és a fogyasztói ár között.

"A fogyasztói árat nem a sütőipar határozza meg, annak csak az átadási árban van szerepe, de azt is a multinacionális láncok határozzák meg, ahogy utána a termék árát is. Nekünk csak az átadási ár mértékében van tehát szerepünk, ott sem sok, csak jóváhagyhatjuk azt az árat, amelyet a vevőink jóváhagynak számunkra" - szögezte le.

Hogy a felsorolt körülmények mekkora áremelkedést generálnak, arról Septe József azt mondta: minden sütőipari szakbolthálózat a "maga ura" az ár meghatározásakor, ahogy a multinacionális cégek is saját árakat határoznak meg, más boltoknál viszont egyéni árazás lehet, ezért nem tudna jóslásba bocsátkozni.

Tovább árnyalja a helyzetet, hogy minden szereplőnek más költségei vannak, például nem mindegy, hogy kézi technológiával dolgoznak-e, valamennyire gépesített eljárással vagy automatával. Ezek a tényezők nagy mértékben befolyásolják az árképzést, de

az alapanyagár és a más költségek változásából lehet következtetni az áremelésre, amelynek most nagyon komoly mértéket kell képviselnie,"

ugyanis tavaly ilyenkorhoz képest az energiaár 30-40 százalékkal emelkedett, de például a gázolaj is 80 forinttal drágult idén januárhoz viszonyítva, ezeket valakinek ki kell fizetni, nem tudják a vállalkozások tovább finanszírozni.

Egy magyar állampolgár, mint rámutatott, 30-39 kiló kenyeret fogyaszt el egy évben, és egy nap egy emberre 10-12 dekagramm kenyeret szoktak számolni. Így Septe József várakozása szerint napi szinten 3 forint lesz a drágulás mértéke egy átlagember számára, ebből "egy doboz cigaretta sem jön ki egy hónapban".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×