INFORÁDIÓ
2021. szeptember 25. szombat
Eufrozina, Kende

mnb

egészségügy

fenntartható fejlődés

Blurred shot of group of professional surgeons at work in operating room. Emergency case, surgery, medical technology, health care cancer and disease treatment concept

MNB: egészség nélkül nincs fenntartható felzárkózás

Vendégszerző

A magyar lakosság általános egyészségi állapota elmarad a gazdaságilag elvárható szinttől. A lakosság elsősorban egészségtudatosabb életmóddal, míg az egészségügyi rendszer a prevenció erősítésével és a hozzáférés javításával tudna jobban hozzájárulni a gazdasági növekedéshez és a fenntartható társadalmi fejlődéshez – írja vendégcikkében Asztalos Péter, a Magyar Nemzeti Bank munkatársa.

Az egészség egyszerre bemeneti és kimeneti mutatója a fenntartható felzárkózásnak: a tartós gazdasági növekedéshez egészséges munkaerőre van szükség, miközben a fejlődés egyik fő társadalmi célja, hogy a lakosság minél tovább, minél jobb minőségben éljen. A lakosság egészségi állapota így egyértelműen a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság egyik kulcskérdése, amelynek fontosságára a jelenlegi járvány is rámutatott. A lakosság nem megfelelő egészségi állapota nem csak egyéni és családi, hanem társadalmi szinten is jelentős terheket jelent. Az egészségügyi kiadások sok esetben csak a betegségek terhének kisebb részét képezik, hiszen a betegség miatt kieső munkaidő, a termelékenység romlása vagy a beteg hozzátartozó ápolása összességében ennél is magasabb társadalmi költséggel jár. Az MNB ezen okokból kiemelten foglalkozik a lakosság egészségi állapotával a 330 javaslatot tartalmazó Versenyképességi programjában és az idén első ízben megjelent Fenntarthatósági jelentésében is. E szakmai cikk célja, hogy képet adjon a magyar lakosság egészségi állapotáról és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről, illetve hogy azonosítson olyan területeket, amelyeken történő célzott beavatkozással növekedési tartalékok szabadíthatók fel hazánkban.

Az egészségi állapot jelentős növekedési tartalékokat rejt magában

A magyar lakosság egészségi állapota elmarad az ország gazdasági fejlettsége alapján elvárható szinttől (1. ábra). A születéskor várható élettartam hazánkban 76,5 év volt 2019-ben, ami közel 5 évvel alacsonyabb az Európai Unió átlagánál (81,3 év) és a legalacsonyabb a visegrádi régióban. A halálozási statisztikák mellett a lakosság egészségi állapotát is figyelembe vevő születéskor egészségesen várható élettartam ugyanakkor magasabb Magyarországon (61,1 év), mint a többi visegrádi ország átlaga (60,4 év) és az uniós átlagtól (64,0 év) való elmaradás mértéke is alacsonyabb. Az egészségesen várható élettartam hazánkban 4,1 évet emelkedett egy évtized alatt, ami az ötödik legnagyobb mértékű javulás. Mindez különösen annak fényében kedvező, hogy az országok több mint felében romlott a mutató értéke 2009 és 2018 között.

Hazánkban éves szinten 47 ezer ember halálozása lenne elkerülhető megfelelő életvitellel, prevenciós programokkal és kezeléssel. Évente 30 ezer ember hal meg olyan betegségek következében, amelyek megelőzhetők lennének egészséges életmóddal és jól működő prevenciós programokkal. Ezen felül további 17 ezer ember veszti életét olyan betegségekben, amelyek megfelelő ellátás esetén ma már kezelhetők lennének. A megelőzhető okokból történő halálozás standardizált halálozási rátája Magyarországon volt a legmagasabb az unióban 2017-ben.

Magyarországon az egyik legmagasabb a viselkedési kockázatokhoz kapcsolódó halálozások aránya az Európai Unióban (2. ábra). Hazánkban az összes halálozás több mint fele (51 százalék) köthető valamilyen viselkedési kockázathoz. A nem megfelelő étkezéssel, valamint a dohánytermékek és az alkoholok túlzott fogyasztásával kapcsolatos halálozások esetében Magyarország egyaránt az 5 leggyengébben teljesítő európai uniós ország között található. A magyarországi halálozások háromnegyedéért a szív- és érrendszeri megbetegedések (52 százalék) és a rosszindulatú daganatos megbetegedések (23 százalék) felelnek. A rosszindulatú daganatok standardizált halálozási rátája hazánkban a legmagasabb (341 haláleset/100 ezer lakos) az Európai Unióban, és a 4. legmagasabb a világ országai között. A daganatos megbetegedések egészségkárosodással korrigált életévek (DALY) alapján számított betegségterhe a 6. legmagasabb a világon Magyarországon.

Az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás hozzájárul az általános jóléthez, és számos krónikus betegséget okozó elhízás megelőzésének alapja. A magyar felnőtt lakosság 26 százaléka volt elhízott (BMI > 30) 2016-ban, ami 3 százalékponttal magasabb a V3 és az EU átlagnál. A túlsúlyos (BMI > 25) lakosság aránya 62 százalék hazánkban, ami szintén enyhén magasabb az európai uniós átlagnál (59 százalék). Minden negyedik magyar gyermek elhízott vagy túlsúlyos Magyarországon: a szegényebb körülmények között élő gyermekek kevésbé egészségesen étkeznek és kevesebbet mozognak, aminek következtében körükben nagyobb a túlsúlyosak vagy elhízottak (fiúk 30, lányok 29 százalék) aránya, mint a tehetősebb családok gyermekei (fiúk 25, lányok 16 százalék) között.

A WHO ajánlásának megfelelő testmozgást végzők aránya a felnőtt lakosságon belül Magyarországon 11,1 százalék, ami enyhén alacsonyabb az uniós átlagnál (11,6), ugyanakkor 3 százalékponttal magasabb a V3 átlagnál (7,1 százalék). A naponta legalább egy adag zöldséget fogyasztók aránya hazánkban (30 százalék) a legalacsonyabb az Európai Unióban úgy, hogy a hazai érték csupán fele az uniós átlagnak (61 százalék) és jelentősen elmarad a V3 átlagtól (54 százalék) is. A naponta gyümölcsöt fogyasztók aránya 40 százalék, ami szintén számottevően alacsonyabb a nemzetközi átlagoknál (59 és 56 százalék). A napi cukorbevitel hazánkban 52 gramm, ez ugyanakkor jelentősen alacsonyabb az uniós (85 gramm) és a V3 (91 gramm) átlagnál is. Összességében a magyar lakosság mindössze 14 százaléka tekinthető étkezési szempontból egészségtudatosnak.

A magyar egészségügy egyik erőssége a gyermekkori védőoltási rendszer kiterjedtsége, amelyben hazánk a világ legjobban teljesítő országai között szerepel. A kötelező védőoltások esetében az átoltottság mértéke közel teljeskörű (99 százalék). Az influenza elleni önkéntes védőoltást beadók aránya a 65 évnél idősebbek körében ugyanakkor az elmúlt évtizedben egyszer sem haladta meg a 31 százalékot. A szűréseken való részvétel is erősíthető lenne: a saját bevallás alapján az érintett magyar nők 60 százaléka vett rész méhnyakrák, 65 százalékuk pedig emlőszűrésen. Előbbi érték az uniós átlagnál 8 százalékponttal alacsonyabb, míg a régiós átlagtól 16 százalékponttal marad el. Az emlőszűrés esetében a hazai részvételi arány nagyságrendileg megfelel a nemzetközi arányoknak.

A hozzáférés javítása társadalmi és gazdasági érdek is

A magyarok kielégítetlen egészségügyi szükséglete meghaladja a régiós és uniós átlagot, ám mindez jelentős mértékben a nem megfelelő egyéni hozzáállásból adódik. A magyar lakosság 6,5 százalékának volt kielégítetlen egészségügyi szükséglete 2019-ben, ami magasabb, mint a többi visegrádi ország (5,7 százalék) és az európai uniós országok átlaga (4,2 százalék) (3. ábra). Az egészségügyi rendszer által közvetlenül befolyásolt okok („túl drága”, „túl messze van” vagy „túl sokat kell várni”) hazánk esetében csupán 1,0 százalékot tettek ki, ami jelentősen alacsonyabb a 2,5 százalékos uniós átlagnál. Ugyanakkor az elsősorban a lakosság egészségtudatossága által befolyásolt közvetett okok („nincs ideje”, „fél az orvostól vagy a kezeléstől”, „megvárja amíg elmúlik a probléma”) együttesen 5,5 százalékot tettek ki hazánkban, szemben az uniós 1,7 százalékos átlaggal.

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi egyenlőtlenségei azt mutatják, hogy a rendelkezésre álló források allokálása számos szempontból nem optimális Magyarországon. A magyar lakosság 8 százaléka él olyan háziorvosi körzetben, amely jelenleg betöltetlen. A betöltetlen körzetek területi eloszlása ugyanakkor nagyon egyenlőtlen: Észak-Magyarországon és Tolna megyében a lakosság több mint 15 százaléka érintett hátrányosan ebből a szempontól, míg Budapesten csupán a lakosság 2 százaléka (4. ábra). A mentők 15 percen belüli kiérkezési aránya országosan 82 százalékos, ám Pest és Heves megyében nem éri el a 75 százalékot.

A növekedési tartalékok kiaknázásához szemléletváltásra van szükség

A lakosság egészségi állapotának fenntartható javításához szemléletváltásra van szükség az egyéni felelősség szintjén és a hazai egészségügyi rendszerben egyaránt. Az egyéneknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az egészségük megőrzése elsősorban a saját feladatuk és felelősségük, senki sem tud helyettük egészségen táplálkozni, rendszeresen mozogni, vagy megfelelő időben orvoshoz fordulni. Az egészségügyi rendszernek pedig nem elég a meglévő betegségek kezelésére koncentrálnia, az újabb betegségek kialakulásának megelőzésében is jobban ki kellene vennie a szerepét. Kiemelt figyelmet szükséges szentelni a lakosság egészségtudatosságának formálására és a prevenciós rendszer megerősítésére. Mindez azonban nem állhat meg a nagyvárosok határában: az üzeneteket és az ellátást el kell juttatni valamennyi magyarhoz, hiszen mindannyiunk közös érdeke a fenntartható növekedési pályán haladó egészséges Magyarország elérése.

Nyitókép: Getty Images
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018