eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Bezárt lakberendezési üzlet Nyíregyháza belvárosában 2021. március 8-án. A kormány döntése értelmében ezen a napon életbe léptek a március 22-ig tartó szigorított védelmi intézkedések, amelyeket a koronavírus-járvány harmadik hullámában a fertőzésszámok csökkentése érdekében hozott meg a kabinet. A kormányrendelet szerint az üzleteket be kell zárni. Kivételt jelentenek ez alól az élelmiszerüzletek, a patikák, a benzinkutak, a drogériák, a dohányboltok, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenységhez nélkülözhetetlen anyagokat és eszközöket árusító üzletek, valamint az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletek, a piac és a termelői piac.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Keményen drágultak a budapesti üzlethelyiségek a járvány alatt

A nyitás még magasabbra húzta az árakat.

Folyamatosan emelkedett a koronavírus-járvány ideje alatt a fővárosi eladó üzlethelyiségek átlagos négyzetméterára – írja a Világgazdaság az Ingatlan.com adatai alapján.

A lapban Balogh László, a cég vezető gazdasági szakértője kiemelte: a nyitás hatása még markánsabban megmutatkozott, miután idén februárról áprilisra 553 ezerről 588 ezer forintra ugrott a kínálati átlagár. Ez a több mint 6 százalékos hirtelen áremelkedés már egyértelműen a nyitási hullámot tükrözi, és az éttermek körében is jelentkezett – mutatott rá.

Az eladásra kínált éttermi ingatlanok négyzetméterára 564 ezer forintról 594 ezerre emelkedett februártól júniusig. A járványidőszak korlátozásai ellenére nem nőtt az eladó üzlethelyiségek kínálata: míg 2020 februárjában, azaz a járvány előtt 1700 üzlethelyiséget hirdettek eladásra Budapesten, jelenleg 1338-at, vagyis a tulajdonosok kivártak, nem szórták ki az ingatlanjaikat. A több mint 20 százalékkal szűkebb kínálatban az árak folyamatosan emelkedtek.

A kiadó üzlethelyiségek egy négyzetméterre vetített havi átlagos bérleti díja U alakú görbét írt le

– ismertette Balogh László –, amely június közepén már majdnem 8 százalékkal többet mutat (4576 forint négyzetméterenként), mint tavaly decemberben, és a 2020. februári pre-Covid-szintnél (4459 forint) is magasabb.

A bérbeadásra ajánlott éttermek kínálata kissé bővült az elmúlt két hónapban, a bérleti díjak viszont jelentősen megemelkedtek, négyzetméterenként 4812 forintról 6250-re, vagyis a bérbeadók feltehetőleg már beárazták a nyitást az üzleti modelljükbe.

A vendéglátó-helyiségek, ezen belül főként az éttermek eladási ára folyamatosan emelkedett idén, de a 2021. júniusi árak (594 ezer forint négyzetméterenként) épp csak meghaladják a tavaly decemberi árszintet (589 ezer forint), miközben a 2020. februári szintet (548 ezer forint) már jócskán túllépik.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×