Alig van napszámos, idénymunkás, aki betakarítsa a zöldséget, gyümölcsöt - derül ki a Növekedés.hu cikkéből -, így a munkaerőhiány jelentette probléma már felér az időjáráséval.

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Apáti Ferenc úgy látja, az elégtelen munkaerő-ellátottság közvetlenül és közvetve évi mintegy 50-80 milliárd forint kárt okoz az évi 300 milliárd forint körüli termelési értékű zöldség-gyümölcs ágazatban. A ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén

a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz.

A helyzet 15-20 éve még ezzel teljesen ellentétes volt, a kétkezi munka ma már nem igazán kedvelt.

Az esetek 80-90 százalékban betanított munkással kell beérniük a munkáltatóknak, ha ugyan akár ilyet is találnak. A körük ráadásul 50 év feletti.

A kereset? Az északkeleti országrészben ugyan még csak 8 ezer forint körül van a napi bér, havi 22 munkanapra ez is 166 ezer forintot jelent nettóban, az ország középső és nyugati részein viszont napi 10-12 ezer forint alatt már senki sem megy napszámba, de inkább 12-15 ezer forint a jellemző, ami már

260 ezer forintos nettó keresetet jelent.

Felmerülhet, hogy ennyi pénzért Ukrajnából, Romániából lehetne embert találni, de - mint Apáti Ferenc rámutat - akik eljönnek onnan hazulról, meg sem állnak Nyugat-Európáig.

Becslések szerint a zöldség-gyümölcs ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású foglalkoztatottnak megfelelő mennyiségű munkaerő dolgozik. A részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt mintegy 200-250 ezer embernek adnak munkát.

Az élő munkaerő ebben az ágazatban robotizációval nehezen kiváltható, legfeljebb a permetezés váltható ki drónokkal, illetve a kapálás és más földmunkák gépekkel.

Azok az ágazatok előnyben vannak, ahol a munka hosszabb távú.