Infostart.hu
eur:
368.97
usd:
335.56
bux:
143996.84
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Nyitókép: Pixabay.com

Százmilliárdok bánják, hogy lemondunk az uniós hitelről, de…

Magyarország nem kívánja igénybe venni az EU helyreállítási alapjának (RRF) hitel lábát, csak a vissza nem térítendő támogatást vesszük fel. A döntésben szerepet játszhatnak költségvetési, pénzpiaci és politikai okok is.

Mint ismert, tavaly a koronavírus-járvány, illetve az abból eredő gazdasági válság következtében 80,4 százalékra emelkedett a GDP-arányos államadósság az előzetes adatok szerint a 2019-es 64,7 százalékról. Ezzel nyolcéves csökkenő tendencia tört meg, hirtelen 2011-es szintre, történelmi csúcsra ugrott vissza Magyarország adósságrátája. Ráadásul a kormány a következő években sem számít meredek csökkenésre.

A Portfolio szerint az idei kilátásokból már látszik, miért nem akarja a kormány lehívni az uniós alap hitelét: a tavaly év végi 80,4 százalékos adósságráta és a 2021 végére várt 79,9 százalék között nagyon kicsi a különbség, akár a forint gyengülésével vagy kicsit rosszabb gazdasági teljesítménnyel is veszélybe kerülhetne a várakozás. Vagyis ebből a szempontból érthető a kormány idegenkedése az uniós közös hitelfelvételtől, abból a szempontból viszont nem, hogy

annak kamata várhatóan jóval kedvezőbb lenne magyar szempontból, mint a hasonló futamidejű piaci vagy államközi kölcsönök esetében.

De akkor miért nem?

A Portfolio azt követően, hogy példákon át sorra veszi, hogy mind a piaci, mind pedig az államközi hiteleknél jóval kedvezőbb kondíciók mellett tudnánk lehívni az RRF-ből kölcsönt, megjegyzi: ahhoz azonban, hogy valóban 100 milliárd forintos nagyságrendű spórolásról lehessen beszélni, teljesülnie kellene egy „bevonhatósági feltételnek”.

Az államközi szerződések jellemzően egy-egy projektre vonatkoznak, vagyis a konkrét beruházáshoz biztosítja a hitelkeretet. Ez egyrészt rugalmas, hiszen csak a felhasználással párhuzamosan kell lehívnunk, másrészt nem kötik feltételekhez a pénz felhasználását. Az RRF-alap pénzei viszont eleve meghatározott célokra használhatók fel, de közben folyamatos uniós ellenőrzéssel kell számolni az elköltése során. Plusz, például a kínai és orosz hitelek esetében a felek azt is elvárják, hogy a finanszírozott beruházásokban is részt vegyenek, vagyis a pénz egy része hozzájuk vándoroljon vissza.

Vagyis a drága (de részben piaci alapúvá konvertálható) államközi hitelek kiváltására az RRF-forrás nem alkalmas.
Címlapról ajánljuk
A HUN-REN elnöke az InfoRádióban: a magyar tudományt vissza kell juttatni a régió élére

A HUN-REN elnöke az InfoRádióban: a magyar tudományt vissza kell juttatni a régió élére

A kutatóhálózat stabilizálását és a tudományos teljesítmény erősítését tartja a legfontosabb feladatnak a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat új elnöke. Stipsicz András az InfoRádiónak adott interjúban azt mondta: rövid távú céljai között szerepel az új akadémiai struktúrába való zökkenőmentes beilleszkedés, a humántudományi kutatóközpontok visszaintegrálása, valamint a kutatóközösség stabilitásának megteremtése.

Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron

A miniszterelnök és a Tisza Párt kétnapos vidéki frakcióülésre vonul el Siófokra. Minimálbér: közel a megállapodás, ma vagy a közeli napokban be is jelentik. Rengeteg törvényjavaslatot nyújtanak még be az Országgyűlésnek, így lehet, hogy még a karácsony előtti napokban is ülésezni fognak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Kkv-finanszírozás: a következő évek nyertesei nem feltétlenül azok lesznek, akik a legtöbb támogatást kapják

Kkv-finanszírozás: a következő évek nyertesei nem feltétlenül azok lesznek, akik a legtöbb támogatást kapják

Óvatos optimizmus jellemzi a hazai kis- és középvállalkozásokat: a következő évekre már egyre több cég tervez növekedéssel, a nagyobb beruházási döntéseket azonban továbbra is visszafogja a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága – mondta el a Portfoliónak Janó Ádám, az UniCredit Bank kis- és középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a digitalizáció, az automatizáció és a termelékenység javítása egyre fontosabb fejlesztési iránnyá vált, a piaci finanszírozás és az uniós források összehangolása pedig új lehetőségeket nyithat a szektor előtt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×