Infostart.hu
eur:
382.08
usd:
327.81
bux:
0
2025. december 8. hétfő Mária
Nyitókép: Pixabay

Forintban is kifejezhető, mennyire akar már utazni a magyar

Kutatás jelent meg erről.

A koronavírus-járvány enyhülése után a legtöbben utazásra, nyaralásra költenének, a BÁV Zálog március végi kutatása szerint a válaszadók 36 százaléka erre fordítana komolyabb pénzt.

A nyaralástól alig maradnak el a lakásfelújításban gondolkodók, ezt 34 százalék említette a tervezett nagyobb összegű kiadások között.

A BÁV Zálog szerdai közleménye szerint a lakosság jelentős része a járvány hatására elhalasztott vásárlásait valósítaná meg. A megkérdezettek 23 százaléka lakberendezési tárgyat, ötöde háztartási gépet vagy nagyobb értékű elektronikai eszközt venne. Kisebb, de markáns kör tervez komoly kiadásokat, 15 százalék lecserélné gépjárművét, míg minden tizedik válaszadó ingatlan vásárlását fontolgatja.

A válaszadók 38 százaléka gondolja úgy, hogy már idén fellélegezhet a pénzügyeit illetően, és akár nagyobb kiadást is megengedhet magának. Mintegy 22 százalék arra számít, hogy csak 2022-ben lesz olyan helyzetben, hogy mélyebben a pénztárcájába nyúlhat, és minden ötödik ember szerint erre legalább 2023-ig vagy még tovább kell várnia.

A felmérés eredménye szerint a koronavírus hatására nőtt az a réteg, amelyik igyekszik tudatos pénzügyi döntéseket hozni. A válaszadók csaknem fele tesz azért, hogy visszafogja kiadásait, és megválogatja, hogy mit vásárol, majdnem 40 százalék pedig igyekszik megtakarítani is. A válaszok alapján a pénzügyi tudatosság a nők körében erősebb.

A megtakarításokat illetően jellemzően a hagyományos megoldásokban gondolkoznak az emberek. A legtöbben (33 százalék) készpénzben tartják vagyonukat, ezt követi népszerűségben az ingatlan (31 százalék) és a bankbetét (27 százalék). Államkötvényekkel a megkérdezettek 14 százaléka rendelkezik. A keresőképes lakosság 8 százalékának van könnyen pénzzé tehető értéktárgya, 7 százalékuk pedig részvényekkel rendelkezik.

Az emberek 31 százalékának ugyanakkor nincs semmilyen megtakarítása, ez az arány ráadásul a 40-59 évek körében 40 százalék, és ezzel megelőzik még a fiatalabb, 25-39 éves kört is, ahol 31 százalékos ez a mutató.

A válaszadók több mint harmada a családjához fordulna segítségért, ha anyagilag megszorulna. Az emberek negyede a folyószámla-hitelére is támaszkodna, míg 16 százalék a hitelkártyáját használná. Ezen felül az eszköztárukban van a banki hitelfelvétel, a gyorskölcsön lehetősége, valamint az értéktárgyaik eladása vagy zálogkölcsön igénylése is. A BÁV Zálog kutatás adatai alapján a fiatalabb generáció mérlegeli a legtöbb lehetőséget, közte a zálogkölcsönt is, ha pénzügyileg megszorul.

A kutatás a keresőképes magyar lakosságra nézve reprezentatív, március 24. és 27. között végezték 1000 ember megkérdezésével.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Szakértő az autós szigorításokról: a kényszerítő eszközök alkalmazását nem lehet kifogásolni, ha nem lépik túl a határokat

Az államtitkár szerint a közúti közlekedési törvény módosításával egyszerűbbé válik a közlekedést zavaró és a biztonságot veszélyeztető járművek elszállíttatása, továbbá jóval hatékonyabbá válhat a közúti ellenőrzés is. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke az InfoRádióban elmondta: a kényszerítés módja és szigorúsága leginkább attól függhet majd, hogy az adott személy mennyire áll ellen a rendőri intézkedésnek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) felmérése szerint a szellemitulajdon-védelemmel rendelkező európai vállalatok jelentős versenyelőnyt élveznek az erről nem gondoskodó versenytársaikkal szemben: átlagosan 23,8%-kal magasabb bevételt termelnek, illetve 22%-kal magasabb béreket is fizetnek. De hogy állnak ebben a versenyben a magyar vállalkozások, hol áll Magyarország az innovációs rangsorban? Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke szerint vannak területek, amelyeken az ország különösen jól teljesít – például a high-tech iparágak, orvostechnológiai vagy a gyógyszeripari fejlesztések – ugyanakkor még nem alakult ki annak a gyakorlata, hogy az egyetemi kutatók munkájuk eredményét a piacon próbálják meg hasznosítani. Ezért a hivatal létrehozta a "szabadalmi gyorsítósáv" szolgáltatását, amelynek segítségével 2 hónap alatt információt lehet kapni egy megoldás szabadalmazhatóságáról, 2026 szeptemberétől pedig szellemitulajdon-menedzsment mesterszak indul a Corvinuson, ahonnan olyan szakemberek kerülhetnek ki, akik segíthetnek a piaci szereplőknek gazdasági értéket teremteni az innováció jogi védelméből fakadó előnyökből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×