Infostart.hu
eur:
385.64
usd:
328.79
bux:
120309.85
2026. január 21. szerda Ágnes
Nyitókép: Pixabay

2023-ban indulhat az új, egységes magyar nagybank

A Magyar Bankholding Zrt. elfogadta a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülésére vonatkozó ötéves üzleti stratégiát.

A létrejövő nagybank Magyarország legmodernebb bankja kíván lenni, amely rugalmas, nemzetközileg is élenjáró digitális megoldásokat vezet be, átformálja a bankokról kialakult hagyományos képet - közölte a Magyar Bankholding Zrt.

A piacvezető szerepre törekvő, tisztán magyar tulajdonú bank a közlemény szerint elkötelezett abban, hogy Magyarország legmodernebb, leginkább digitalizált pénzügyi szolgáltatójává váljon, kiszolgálja a teljes piaci spektrumot, miközben jelentős hangsúlyt helyez a lakossági, mikro-, kis- és középvállalati, valamint agrár ügyfeleire. Piacvezető vállalati, agrár- és lízing pozícióit a csoport az új üzleti modellben is megőrzi.

A stratégia több szinergikus lehetőséget is azonosít, például a működés, az irányítás és az informatikai rendszerek területein, amelyek kiaknázásával az új nagybank hatékonyabb lehet, mint a korábbi tagbankok külön-külön.

"A piaci átlagot jelentősen meghaladó növekedéssel számolunk a lakossági, a mikro- és kisvállalati, valamint az agrárszegmensekben egyaránt" - idézte a közlemény Barna Zsoltot, a Magyar Bankholding Igazgatóságának elnökét. A stratégia szerint a bankholding a következő öt évben a megtermelt profitot visszaforgatja.

A bankcsoport az átalakulást követően is a legnagyobb magyarországi fiókhálózatot fogja működtetni, elkötelezett marad a kistelepüléseken élők kiszolgálása mellett, mindeközben erős digitális orientációval szeretne élenjáróvá válni, egyben felveszi a versenyt az innovatív pénzügyi szolgáltatókkal és a pénzügyi szektorba betörő nagy nemzetközi technológiai vállalatokkal is.

"A stratégia részét képezi a nemzetközi szinten is élenjáró digitális megoldások bevezetése, de legalább ekkora hangsúlyt kap az ügyféligények felismerésére és kiszolgálására épülő, rugalmas, folyamatos megújulásra képes szervezet és vállalati kultúra létrehozása" - mondta Barna Zsolt.

A Budapest Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és az MTB Zrt. meghatározó tulajdonosai 2020. december 15-én apportálták a banki részvényeiket a Magyar Bankholding Zrt.-be, amivel kialakult a három bank egységes tulajdonosi struktúrája és irányítása.

A holding mérlegfőösszege 8424 milliárd, hitelállománya 3787 milliárd, betétállománya pedig 5414 milliárd forint. Az új bankcsoport 1,4 millió aktív lakossági és 208 ezer aktív vállalati ügyfelet szolgál ki. A holding számos területen piacvezető pozícióval rendelkezik. Országosan 925 fiókot működtet.

A Magyar Bankholding Zrt. Magyarország második legnagyobb bankcsoportja, amelyben az állam a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. révén 30,35 százalék, az MKB eddigi közvetlen tulajdonosai 31,96 százalék, az MTB eddig közvetlen tulajdonosai pedig 37,69 százalék tulajdonrésszel rendelkeznek.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Évekre jegelhették Ursula von der Leyen eddigi legnagyobb húzását

Évekre jegelhették Ursula von der Leyen eddigi legnagyobb húzását

Ugyan nemrég a tagállamokat tömörítő Európai Tanácson sikeresen megszavazták az EU-t Dél-Amerikával összekötő Mercosur-megállapodást, az együttműködést ellenző országok közül többen jelezték, hogy a Parlament berkein belül fogják folytatni az „ellenállást”. Az elsősorban szélsőbalról és jobbról ellenzett partnerség persze más pártcsaládokat is megosztott a saját tagállamuk vélt vagy valós érdekei miatt, így hajszállal ugyan, de jelentős időre elkaszálták a szabadkereskedelmi egyezmény hivatalos ratifikációját. Mindez azonban közel sem biztos, hogy megállítja az alku előrehaladását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×