Az otthoni és az irodai munkavégzés elegye, más néven a hibrid munkavégzés lehet a jövő útja, vélekedik az IWG, a flexibilis irodai megoldásokat kínáló cégeket tömörítő vállalat.

Mark Dixon, a cég ügyvezetője a BBC-nek úgy nyilatkozott, a tavalyi évben kevesebb vállalat bérelt irodát munkavégzéshez, az események ugyanis megváltoztatták azt, ahogyan az emberek és a vállalatok a munkavégzésre gondolnak. Nagyvállalatok is úgy döntenek, hogy többé nem bérelnek saját irodát, hanem inkább rövid távra bérelhető irodák és co-working irodaterek lehetőségeit kihasználva spórolnak.

Win-win helyzet

Ez nemcsak a cégeknek jelent előnyt a megtakarítás miatt, hanem a dolgozóknak is. Ha otthonukhoz közelebb található, bérelhető irodában, vagy éppen otthonukban dolgoznak, nem vesztenek el órákat a tömegközlekedéssel vagy autójukban utazva, így több munkát is el tudnak végezni, mint amennyit annakelőtte az irodában dolgoztak, ráadásul

közben a környezetet sem szennyezik

az igénybe vett közlekedési eszközök kibocsátotta anyagokkal.

A fentiek hatására egy brit nagyvállalat, a Nationwide Building Society már döntött is arról, hogy azoknak a munkavállalóiknak, akik a koronavírus-járvány ideje alatt otthonukból is sikeresen dolgoznak, nyitva hagyja a home office lehetőségét azt követően is, amikor a járvány már lecsengett. 18 ezer munkavállalójuk kétharmada az elmúlt évben nem lépett be az irodába.

Itthon újdonság

Magyarországon a pandémiát megelőzően a home office lehetősége nem igazán adatott meg azoknak sem, akiknek munkaköre ezt egyébként lehetővé tette volna: az Eurostat 2019-es adatai szerint a 15-64 éves korosztály 1,2 százaléka dolgozott rendszeresen otthonából, ami meglehetősen kis szám. Bár az uniós átlag is csak 5,3 százalék volt. Olyan eszköze, amely egyébként lehetővé tette volna a home office-t, 24 százaléknak volt a magyar válaszadók közül, ez tehát nem lehetett hátráltató tényező.

A tavalyi év hatalmas fordulatot hozott:

a Wolters Kluwer kutatásában részt vevő cégek 81 százalékánál vezették be az otthoni munkavégzés lehetőségét.

A KoronaHR Kutatás kapcsán úgy tűnik, nemcsak munkavállalói oldalról vált be ez az eddig lehetőleg elkerült megoldás: a munkáltatók is értékelik ennek pozitívumait, amely sok cég esetében a fennmaradást is jelenthette. Azt egyelőre nehéz megmondani, hogy a pandémia idején összegyűlt tapasztalatok birtokában a járványt követően mennyire alkotja majd a munkás mindennapok részét a home office. Az biztos, hogy amennyiben a munka világának állandó szereplőjévé válik az otthoni munka, azt a szerződésekben is rögzíteni kell majd.

Lehetne másként is másképp

Egy másik alternatív munkaszervezési mód a négynapos munkahét lehetne: ez jelentheti a negyven munkaóra négy napra való beosztása mellett azt is, hogy csökkentett munkaidő és csökkentett fizetés is jár, ami válságkezelő megoldásként is működhet a cégek esetében. Ha nem fizetéscsökkenéssel jár a változtatás, akkor új-zélandi tapasztalatok szerint a dolgozók stresszszintje csökken, a munkavállalók lelkesedése pedig nő.

Antal Miklós, aki az MTA-ELTE Lendület Új Vízió Kutatócsoportjával a rövidített munkaidő hatásait kutatja, a G7-nek arról számolt be, hogy egyelőre kevés az elérhető adat arról, milyen hatásai lehetnek a négynapos vagy hatórás munkaszervezésnek – környezeti előnyök nem körvonalazódnak egyértelműen és az sem biztos, hogy a termelékenységre mindig pozitívan hat ki ez a megoldás.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!