eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Védőmaszkoos munkás a Volkswagen wolfsburgi gyárában 2020. április 27-én. A német járműgyártó ezen a napon újraindította a koronavírus-járvány miatt korábban leállított termelést.
Nyitókép: MTI/AP/Getty Images/Alexander Koerner

Brutális bírság fenyegeti a Volkswagent

A Volkswagen konszern előreláthatólag nem lesz képes teljesíteni az uniós szén-dioxid-kibocsátási határértékeket az idén, és valószínűleg jövőre sem, aminek milliárdos bírság lehet a következménye.

Herbert Diess, a konszern vezérigazgatója a Wirtschaftswoche lapnak adott interjúban elmondta, hogy gőzerővel dolgoznak a kibocsátási határértékek lehető legjobb megközelítésén. Jövőre viszont, az elektromos autók már várhatóan mélyebb piaci behatolásának köszönhetően "könnyebb dolgunk lesz", 2022-től pedig "nem jelent majd problémát" a flottacélok teljesítése.

Diess már korábban is jelezte, hogy nem lesz egyszerű feladat az uniós kibocsátási határértékek teljesítése. November elején például "nagyjából egy grammnyi" elmaradásról beszélt. "Még nem adtuk fel, de nem lesz könnyű az idei flottacélokat teljesíteni" - jelentette ki a lapnak adott interjúban.

A Volkswagen bemutatott ugyan új elektromos modelleket a már a vége felé tartó évben, ezek azonban aránylag alacsony példányszámban kerültek piacra, és így nem lesznek képesek ellentételezni a népszerű SUV és nagy limuzin modellek viszonylag magas szén-dioxid-kibocsátását.

Herbert Diess elismerte, hogy

a Volkswagen "viszonylag későn" kezdte meg az átállást az elektromos mobilitásra, viszont 2025-ig 35 milliárd eurót szán a technológia fejlesztésére és a gyártás kiépítésére fordítani.

Az uniós előírások alapján 2020-ban az autógyártóknak kilométerenként 95 gramm alatti szén-dioxid-kibocsátási flottaátlagot kell elérniük teljes modellpalettájukkal. A határértékek "bevezetési könnyítéseként" ebből 2021-re öt százalékos kedvezményt kaphatnak. Az EU Bizottság a határértékek további szigorítását is tervezi, de már nem csak a szén-dioxid-kibocsátásra, hanem az egészségre káros nitrogén-oxidra is.

A Volkswagen konszern vezére az interjúban megerősítette, hogy alapjában véve egyetért az Európai Bizottság által követett emissziócsökkentési kurzussal, rámutatott azonban az ehhez szükséges átalakítások hatalmas beruházásigényére. "Ha Brüsszel gyorsabb tempót követel tőlünk, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy 2025-ig nem lesz lehetséges lényegesen felgyorsítani az átállás ütemét, mert egyszerűen nem lesz elegendő akkumulátor hozzá. 2025 és 2030 között azonban már lehetséges lesz gyorsítani" - mondta.

Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Megoldódott Kijev legnagyobb problémája: mehet Ukrajnának a támogatás - Háborús híreink szombaton

Megoldódott Kijev legnagyobb problémája: mehet Ukrajnának a támogatás - Háborús híreink szombaton

Sikerült átpréselni az amerikai képviselőházon azt a törvényjavaslatot, mely összesen 95 milliárd dollárnyi támogatás szétosztását teszi lehetővé Ukrajna, Izrael és a csendes-óceáni térség államai között. A G7 szintén új támogatásról egyezett meg, a NATO pedig hosszas unszolás után eldöntötte: küldenek még légvédelmi eszközöket Kijevnek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×