eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Készpénzt tesz pénztárcájába egy látogató a 20. Sziget fesztivál 3. napján a budapesti Hajógyári-szigeten 2012. augusztus 10-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Már 4000 milliárd forint lapul otthon, a párnacihában

Továbbra is magas a készpénzállomány Magyarországon, de ez nemzetközi összehasonlításban nem kiugró – mondta a Portfolio Öngondoskodás 2020 konferenciáján a Magyar Nemzeti Bank alelöke.

Az MNB összeállította a pénzügyi vagyon elmúlt tízéves alakulásának látleletét, megvizsgálva az egyes alszegmensek – készpénz- és betétállomány, tőzsde, befektetési alapok, biztosítási piac, önkéntes pénztárak – teljesítését, némi kitekintéssel már a Covid-időszakra is.

Ennek eredményeként az rajzolódik ki, hogy a pénzügyi vagyon csaknem megduplázódott az elmúlt évtized során. A jegybank becslése szerint

a készpénzmegtakarítás 4000 milliárd forint, tehát a 10 ezer forintosok 25 százaléka, a 20 ezer forintosok 65 százaléka megtakarítási célokat szolgál,

mondhatni, hogy a „párnacihába kerül”, és tartalékként tekint rá a lakosság – ismertette az InfoRádióban Kandrács Csaba.

Bár márciusban, a pandémia első hulláma kezdetén kiugróan nagy volt a készpénz iránti kereslet, később ez fokozatosan belesimult a korábbi évek átlagába, és a készpénzmegtakarítás töretlenül nő ugyan, ettől függetlenül – GDP-arányosan – a nemzetközi összehasonlításban nem kirívó. Kiemelendő azonban, hogy az említett 4000 milliárd forint hasznosulhatna jobban is, és a kívánatos az lenne, ha a készpénzállomány csökkenésnek indulna – jegyezte meg a szakember.

Mennyire számít a biztosítási piac trendinek?

A biztosítási piac viszonylag jól teljesített: ötéves távlatban évi 9 százalékos díjbevétel-növekedésük volt a társaságoknak, és némi lassulást mutat ugyan a 2020-as évben, megtörni vélhetően nem fog, és el fogja érni az 1200 milliárd forintot. Az MNB szerint viszont

intő jel, hogy az új szerződések darabszáma csökkent,

az életágon körülbelül 30 százalékkal (az előző év féléves adathoz viszonyítva), a nem életágnál pedig 18 százalékkal. Például az utasbiztosítások 90 százaléka gyakorlatilag eltűnt, de a hagyományos szerződések is harmadával mérséklődtek. A biztosítási szektor azonban egyelőre stabil, de elhúzódó hatások lehetnek.

Az MNB alelnöke emlékeztetett, a jegybank hozott olyan döntéseket, amelyek azt eredményezik, hogy stabil marad a biztosítótársaságok tőkehelyzete, és ha nem is a korábbi években tapasztalt mértékben fog nőni a piac, akkor sem várható, hogy a biztosítók komoly bajba kerülnének az elkövetkezendő években.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×