INFORÁDIÓ
2021. július 30. péntek
Judit, Xénia

aréna

költségvetési hiány

pénzügyminisztérium

gazdasági válság

munkanélküliség

hitelmoratórium

Elemzők: a kilábaláshoz meg kell akadályozni a fogyasztáscsökkenést

Elemzők: a kilábaláshoz meg kell akadályozni a fogyasztáscsökkenést

A 7-9 százalékosra módosított GDP-arányos költségvetési hiánycél mintegy 300-400 milliárd forintos mozgásteret hagy a kormánynak az őszi gazdaságélénkítő csomagra, amely akkor lehet a leghatékonyabb, ha a munkaerő-piaci stabilitást és a jövedelempótlást is elősegíti – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából.

Jelentős növekedést jelent a 7-9 százalék közötti költségvetési hiánycél ahhoz képest, hogy év elején egy százalékos GDP-arányos deficittel számolt a kormány, amit tavasszal több lépcsőben 3,9 százalékra emelt – értékelte a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó Államadósság Kezelő Központ szeptember eleji befektetői tájékoztatójában megjelent kormányzati várakozásokat Madár István, a Portfolio elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte a duplájára emelt prognózis nem is feltétlen az állami költekezés miatt alakult így – bár kétségtelenül jelentős költségvonzata volt egyes járványügyi intézkedéseknek is –, hanem a várakozásokat jócskán meghaladó gazdasági visszaesés volt akkora, hogy az elmaradó bevételek miatt ennek a sávnak az aljára magától beérkezik a költségvetési hiány.

Az elmaradó bevételek és a járványvédelmi költekezés mellett a gazdasági visszaesés mérséklését, a gazdaság újraindítását célzó élénkítő intézkedések hiánynövelő hatásai jelentősek a deficitprognózis emelkedésében Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának igazgatója szerint.

"A magyar gazdaságtörténelemben talán először tud úgy működni a költségvetés, ahogy a nagykönyvben meg van írva, vagyis ha baj van, akkor végre támogatni tudja a gazdaságot adócsökkentéssel, többletkiadásokkal" – jelentette ki az igazgató. Számításaik szerint a gazdasági visszaesést és az eddigi intézkedéseket figyelembe véve jelenleg a GDP 6-6,5 százalékát teheti ki a költségvetési hiány. "Erre jön még ősszel egy költségvetési élénkítő csomag, ami magyarázza a 6,5 százalékos becslés és a Pénzügyminisztérium által említett 7-9 százalék közötti különbséget" – tette hozzá Tardos Gergely.

Mindez azt jelenti, hogy

már nem olyan nagy a költségvetés mozgástere

az elemzők értékelése szerint. Madár István hozzávetőleges számításai szerint talán 300-400 milliárd forintot jelenthet, ha a 6,5-7 százalékos aktuális hiányhoz viszonyítjuk a kormányprognózisban szereplő 7-9 százalékot. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az eddigi intézkedéseknek is van dinamikus hatásuk – vagyis ha sikeresek voltak az élénkítő intézkedések, akkor kisebb lehet a gazdasági visszaesés, és lehet még többet élénkíteni, mert jobban jönnek a bevételek is. Szavai szerint továbbra is óriási bizonytalanság övezi mind a gazdasági növekedés, mind a hiányszámok alakulását.

A várható gazdaságélénkítő intézkedési csomag tartalma kapcsán Madár István arra hívta fel a figyelmet, hogy a makroközgazdászok általában azért tartják szükségesnek az állami beavatkozást, mert ha az állam költekezik, az a gazdaságban keresletélénkítésként jelentkezik. Ha nem jön egy erős második hullám, és erősödik a gazdasági szereplők kilábalásba vetett hite, akkor az elemző szerint ezek a keresletélénkítő intézkedések – ami lehet akár meghosszabbított hiteltörlesztési moratórium, akár bármilyen módon a gazdaságban hagyott vagy a szereplőknek adott pénz – jól hasznosulhatnak, és

gyorsíthatják a gazdasági visszaesés korrekcióját.

Mivel azonban a járványhelyzet súlyosbodik, és még nem látjuk a második hullám csúcsát, ezért megkérdőjeleződik az intézkedések hatékonysága, hasznosulása. "Hiába adjuk oda a támogatást egy vállalkozásnak beruházásra, ha a termékeire, szolgáltatásaira nincs kereslet, és bár az állam elköltheti közvetlenül is beruházásokra a támogatásra szánt összegeket, felgyorsíthat bizonyos állami fejlesztéseket, de ha a bérként és vállalkozói díjként kifizetett összegeket végül a munkavállalók nem költik el, akkor megint nagyon kevés a hatása" – hívta fel a figyelmet Madár István. Szerinte épp ezért a munkaerőpiac,

a foglalkoztatás stabilitásának megteremtésével lehetne a legnagyobb hatást elérni,

különösen ha a munkanélküliségtől való félelmet redukálva a bértömeg elköltését is ösztönöznék.

Tardos Gergely a várható kormányzati lépések között a hitelmoratórium meghosszabbítására számít, igaz, nem a mostani általános jelleggel, hanem egy célzottabb körre vonatkozóan. Szerinte ugyanis a moratórium hatásos eszköz a válság sújtotta vállalkozások hibernálására, és lehetővé teszi a túlélésüket. Különösen akkor, ha a járvány hatásait átmenetinek tekintjük, és nem rendezi át teljesen a hétköznapi életet.

Az OTP elemzője úgy látja, a lakosság esetén is hasznos a munkaerő-piaci stabilitás, a jövedelempótlás, és azt elősegíteni, hogy a háztartások minél kisebb része érezze úgy, hogy teljesen megváltozott az élete,

nehogy beinduljon az az öngerjesztő negatív spirál,

amely a visszafogott lakossági költekezés nyomán a vállalati bevételek, a gazdasági teljesítmény visszaesését okozza, és általános depresszió kialakulásához vezet.

"Ha a államnak olcsó források állnak rendelkezésére, akkor megvalósíthat olyan környezetvédelmi, infrastrukturális beruházásokat is, amelyekre egyébként nem lenne módja, vagyis sok olyasmi bekerülhet egy csomagba, ami élénkíti a gazdaságot és egyébként előremutató is" – tette hozzá Tardos Gergely.

A műsor vendégei beszélek arról, hogyan alakulhat a magyar gazdaság helyzete 2021-ben.

"Jövőre is bőven 3 százalék felett is lehet a költségvetési hiány,

vagyis a maastrichti költségvetési hiánnyal kapcsolatos kulcsszám nem lesz elérhető" – közölte Madár István arra reagálva, hogy idén eredetileg azzal tervezett a kormány, hogy 2022-re sikerül elérni a nullszaldós költségvetést, amit persze elsöpört a koronavírus okozta gazdasági sokk. A Portfolio szakértője úgy véli, ha a gazdasági teljesítmény akár csak a jelenlegi szinten stabilizálódna, már az is a jelenleg várhatónál jóval magasabb éves gazdasági teljesítményt jelentene. 2020-ban ugyanis volt egy mélypont, amihez képest szerinte már a második negyedévben is javult a gazdasági teljesítmény, és vannak jelek, hogy talán a harmadikban is folytatódik a növekedés.

"Ha nem lesz egy nagyon súlyos a második hullám, akkor statisztikailag nézve a jövő évi gazdasági összteljesítmény jobb lehet, mint az idei. Nagyon nehéz jelenleg elképzelni, jövőre is visszaesést mutasson a gazdaság éves alapon, lehet, csak ahhoz kell egy, az elsőhöz hasonló szigorúságú korlátozás, és mélységű gazdasági válsághullám" - tette hozzá Madár István.

Madár István és Tardos Gergely az Arénában
 

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Kapcsolódó hang

Aréna - költségvetési hiánycél
 
Aréna - új gazdaságvédelmi akcióterv
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018