eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Megint csökkentette az alapkamatot a monetáris tanács

A testület 15 bázisponttal 0,60 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

Legutóbb, júniusi ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 15 bázisponttal, 0,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó nem változott. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon állt.

Virág Barnabás, az MNB frissen kinevezett alelnöke a kamatcsökkentés után néhány nappal túlzónak nevezte azokat az elemzői várakozásokat, amelyek szerint kamatcsökkentési ciklusra lehet számítani és megismételte, hogy az MNB más stratégiát követ, mint a régiós jegybankok, és biztonsági távolságot szeretne tartani a nulla közeli tartománytól. Az alapkamat 0,6 százalékpontos szintjét tartotta megfelelőnek ahhoz, hogy támogassa a koronavírus-járvány utáni gazdasági kilábalást, és erősítse a pénzügyi stabilitást. Bejelentette, hogy a júliusi kamatdöntő ülésen ő maga fog újabb 15 bázispontos kamatcsökkentést javasolni.

További részletek hamarosan.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×