Infostart.hu
eur:
385.18
usd:
331.92
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Pixabay.com

Jelentős irányváltás az államadósság finanszírozásában

A lakossági helyett az intézményi államadósság finanszírozásra helyezi a hangsúlyt módosított idei finanszírozási tervében az Államadósság Kezelő Központ, amelynek pótlólagosan legkevesebb 1824 milliárd forintnyi friss forrást kellene bevonnia a piacról. Jelentősen megemelték a devizakötvényekből bevonni tervezett összeget is.

A koronavírus-járvány miatt megnőtt az állam forrásszükséglete, de a lakossági állampapírokra már kevésbé számíthat. Az alábbi összeállításban áttekintjük az állampapírpiac helyzetét, valamint azt, hogy az Államadósság Kezelő Központ milyen új forrásokat mozgósít, beleértve egy, korábban elkerülni kívánt devizakötvény-kibocsátást is.

Ugyanis bár a múlt héten még arról beszélt a Reutersnek az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, hogy elsősorban forintfinanszírozásban gondolkodnak a járvány miatt megugró költségvetési finanszírozási igények fedezésére, addig a szerdán megjelent új finanszírozási tervben már

hangsúlyos szerepet kap egy új, azonnal kibocsátandó devizakötvény is

- derül ki a Portfolio összefoglalójából.

Az eredetileg tervezett 1 százalékos GDP-arányos költségvetési deficit helyett a kormány jelenleg 2,7 százalékos, vagyis 360 milliárd forint helyett 1601 milliárdos hiányra számít. A módosított ÁKK finanszírozási tervben ezért

csak a magasabb költségvetési hiány 1234 milliárd forintos többletfinanszírozási igényt jelent.

Ráadásul az elmúlt hetekben drámaian visszaesett a lakossági állampapír jegyzése - a Portfolio összesítése szerint a nettó állománynövekedés a visszaváltások és lejártok miatt még a 30 milliárd forintot sem érte el. A szuperállampapír iránti kereslet hétről hétre egyre csökken, márciusban összesen már csak 144 milliárdnyi jegyzés érkezett a papírra, áprilisban pedig eddig csupán 64 milliárdnyi. A múlt héten 20 milliárdot jegyeztek le a papírból. A következő hónapokban ráadásul több ezermilliárdnyi különféle konstrukcióban lévő lakossági papír jár le, amelyeket az ÁKK várakozásai szerint jelentős mértékben nem fognak újra állampapírba forgatni a magyarok.

Ezt is figyelembe véve szállíthatta le a lakosságnak szánt bruttó kibocsátást az eredetileg tervezett 4168 milliárd forintról 900 milliárddal 3255 milliárd forintra. Figyelembe véve az új finanszírozási tervben szereplő 590 milliárdnyi lakossági állampapír visszaváltással és visszavásárlással kapcsolatos várakozást is,

az ÁKK kalkulációja szerint 1500 milliárd forinttal apadhat idén ez a szegmens

- írta a Portfolio.

A kieső forrásokat az ÁKK két fő területről kívánja pótolni

Egyrészről 1652 milliárd forinttal emelte az intézményi forintkötvény-kibocsátások tervezett volumenét 2020-ra éves szinten. Mindezt döntően a 3 és 5 éves államkötvények idén április hónaptól bevezetett heti aukciós gyakoriságára építve, mindemellett fenntartva, és a piaci lehetőségek szerint óvatosan növelve a 10, 15 és 20 éves papírok kibocsátását.

Másrészről

növelte az eredeti tervekben szereplő 1 milliárd euró keretösszegű devizakötvény-kibocsátási keretet 4 milliárd euró ekvivalens keretösszegre.

Az ÁKK az államadósság hátralévő átlagos futamidejét és a befektetői diverzifikációt növelő devizakötvény-kibocsátásokat fog végrehajtani a megfelelő piaci kondíciók fennállása esetén.

Megkezdték az előkészítést is

Már meg is jelent az első ezzel kapcsolatos ÁKK-közlemény is, amelyben jelezték, hogy "Magyarország mandátumot adott egy euróban denominált benchmark méretű és futamidejű tranzakció főszervezői feladataira a Citigroup, az ING Bank és a J.P. Morgan pénzintézeteknek, egyúttal felkérte őket egy globális befektetői konferencia-hívás megszervezésére". Bár részleteket szokás szerint előre nem árultak el, a Reuters értesülése szerint 6 és 12 éves devizakötvények kibocsátását tervezheti az állam. Az aukcióra szánt csomag mérete és árazása a "közeljövőben" derülhet ki.

A devizakötvény-kibocsátással ugyanakkor az ÁKK kimondott célja nem sérül, hiszen korábban 10-20%-os rátát tartott ideálisnak, 2019 végén viszont mindössze 17,3% volt ez (és februárra 15,3%-ra csökkent) – emlékeztet a Portfolio. A 3 milliárdos extra devizával sem fog ez érdemben változni az év végére.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×