A 24.hu információi szerint március végén megrohamozták az egyéni vállalkozók az online ügyintéző felületet, hogy jelezzék: szüneteltetik a tevékenységüket. Nem hivatalos becslések szerint számuk több tízezer is lehet, hivatalos adat májusban lesz. A roham nyilván nem független attól, hogy a járványhelyzettel összefüggő okból számos kisvállalkozásnak lehetetlenült el a működése, teszik hozzá.

Hogy hányan lehetnek, akik viszont a szüneteltetést felfüggesztenék, szintén nem ismert, de bizonyára akadnak jó számmal, mert erre lehetőséget biztosított a kormány. Eddig ugyanis a szabály az volt, hogy a vállalkozási tevékenységet legalább egy hónapig lehet/kell szüneteltetni, azonban az április 17-i kormenyrendelet szerint ettől

a minimális időtartalomtól átmenetileg el lehet tekinteni.

A rendelet három esetet különít el

Egyrészt, azok, akik a szüneteltetését a veszélyhelyzet kihirdetése, vagyis március 1. és március 30. között jelentették be, azoknak az április 18-i hatályba lépéstől számított 15. napig (azaz május 2-ig) kétféle lehetőségük van:

• Bejelentik, hogy visszavonják a tevékenységük szüneteltetésére vonatkozó bejelentést. Ebben az esetben teljes egészében törlik a szüneteltetési bejelentést, mintha az meg sem történt volna, és az azzal kapcsolatos kötelezettségek és jogok sem érvényesülnek.
• Bejelentik, hogy folytatják a szüneteltetett tevékenységet. (A szüneteltetés egy hónapnál rövidebb is lehet)

Aki március 30. után de a még a veszélyhelyzet lejárta előtt jelenti be a szüneteltetést, szintén nem kell betartania a korábban érvényes minimum egy hónapos szüneteltetési időt. A portál megjegyzi, a szüneteltetést és annak visszavonását is a webes ügysegéden keresztül lehet bejelenteni, külön az adóhatóság felé nincs teendő.

Katás, nem katás

Természetesen a főállású katás, illetve nem katás vállalkozások is szüneteltethetik tevékenységüket. Előbbiek esetében a tételes, 50 vagy 75 ezer forintos adót arra a hónapra nem kell megfizetniük, amely hónap elejétől a végéig szünetelt a tevékenységük, viszont egészségügyi szolgáltatási járulékot (7710 forint) fizetniük kell. A nem egész hónapra vonatkozó szüneteltetés esetében a járulékot nem kell fizetniük, de a kataadót teljes egészében el kell róniuk. A nem katások a minimálbér és a bérmínium után előírt közterhek alól mentesülnek – egész hónapos szünet esetén –, de az egészségügyi járulékot ugyanúgy fizetniük kell. Töredékes hónap esetében arányosítva kerülnek meghatározva a közterhek, beleértve az egészségügyi járulékot (napi 257 forint).