Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Nyitókép: Pixabay.com

Járványhatás lassítja a magyar ipart

Már magyar cégek is termeléscsökkenésre kényszerültek a koronavírus-járvány miatt, a turizmus megtorpanása is komoly kiesést okozhat. Az idei GDP növekedést már biztosan visszafogja, hosszabb távon pedig az ellátási láncok megszakadása, vagy átalakulása lesz érdemi hatással az iparra.

Egyes hazai vállalatok már termeléscsökkenésre kényszerültek a koronavírus-járvány terjedése miatt – derült ki a Portfolio körképéből. Ezt a frissen megjelent februári Beszerzési Menedzser Index értékei is alátámasztják: az index 50,1 pontra süllyedt, amire 2013 óta nem volt példa. Az alindexek - a foglalkoztatottságtól a termelésen át az új rendelésekig bezárólag - mindegyike csökkent - csak a beszerzési árak indexe emelkedett, ami további drágulást vetít előre. A kínai leállások miatt ráadásul számos az ipar működéséhez fontos alapanyagból, alkatrészből már hiányt jeleztek a feldolgozóipari vállalatok beszerzési vezetői.

A koronavírus-járvány terjedésének közvetlen gazdasági hatásai között említette Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a turizmus visszaesését, amely viszonylag gyorsan érintheti Magyarországot is. Ennél lényegesen nagyobb problémának látja a globális beszállítói láncok átalakulását. Különösen azt, hogy számos ország most nem szívesen üzletel a termelését lassan helyreállító Kínával attól tartva, hogy az áruforgalommal behurcolhatják a vírust.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szerint

nagyjából még egy jó hónapot ki tud húzni a legtöbb cég a kínai problémák, szállítási gondok miatt, de talán megússzuk a beszállítói láncok széttörését.

Utóbbival kapcsolatban már állami szinten is aggodalmak mutatkoznak: legutóbb a francia pénzügyminiszter, Bruno Le Maire szólította fel a francia cégeket a globális ellátási láncaik felülvizsgálatára, mivel a járvány stratégiai problémákat okoz számukra. Parragh szerint a koronavírus-járvány felgyorsíthatja azt a folyamatot, hogy a termelő cégek jöjjenek vissza Európába.

Virovácz Péter szerint az olasz karanténoknak az ellátási láncok megszakadása miatt már most komoly hatásuk van a magyar gazdaságra, főleg mivel számos gépi eszköz, autóalkatrész, fémalapanyag és félkész termék az olaszoktól jön hozzánk, különösen azért gond ez, mert a földrajzi közelség miatt ezekből nincs érdemi készletezés.

A magyar gazdasági növekedési előrejelzések máris „lefelé mutató kockázatokkal” vannak tele, vagyis a vártnál gyengébb lehet a GDP-növekedés. A kormány már a kínai járványkitörés után 4-ről 3,5 százalékra csökkentette az idei prognózisát. A kabinetnél kevésbé derűlátó piaci elemzők pedig már a járványkitörés előtt is csak legfeljebb 3,5 százalékos növekedést vártak, amit tovább ronthat a járvány terjedése, és az ezzel kapcsolatos aggodalmak.

„Ami igazán lehűti a gazdaságot, az nem más, mint a félelemfaktor. Amikor felüti a fejét a vírus, akkor sok vállalat otthoni munkavégzést rendel el és bezárnak az iskolák, szenved a szolgáltató szektor, mert nincs mozi, étterem, sportesemény, koncert, kiállítás, ez pedig gyorsan lehűti a gazdaságot” – mondta a lapnak Virovácz, aki szerint az építőipar sem lesz kivétel, ott is megállhat az élet.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. február 7. 22:27
×
×
×
×