A magyar vásárolók kedvenc sajtja a trappista, de nem mindegy, hogy milyen tejterméket veszünk ezen a néven. A Pénzcentrum kiderítette, hogy a nagy minőségi eltérések oka, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) I. és II. kötetében egészen más a leírása. Az első kötet ugyanis nagyon kevéssé szabályozza azt, hogy milyen sajtterméket lehet trappista sajtként eladni. A második kötet ezzel szemben már nagyon precíz követelményeket állít a trappista sajt elkészítése elé, ám ezeket a gyártóknak csak akkor kell betartaniuk, ha "megkülönböztetett jelzéssel" illetik termékük.

Jelenleg azonban a gyártók szinte egyáltalán nem élnek a minőségi megkülönböztető jelző használatának lehetőségével, mert az jóval költségesebb. A Nébih is vizsgálta a trappistákat, és arra jutott, hogy

"a hazai piacon található trappista sajtok élelmiszer-biztonsági szempontból mind megfelelőek, érzékszervi minőségük azonban tág határok között mozog".

Jellemzően a túl puha (nehezen reszelhető) állományt, az üres ízt és az erjedési lyukak hiányát szokták kifogásolni a fogyasztók.

Emiatt még 2019-ben kiegészítették a Magyar Élelmiszerkönyv I. kötetét a trappista sajtra vonatkozó fejezettel. A leírás a fizikai-kémiai paraméterek meghatározásán túl magába foglalja a sajtok alakjának és az elvárt érzékszervi tulajdonságoknak a meghatározását is. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, ha az új szabályozás hatályba lép, akkor trappista sajtnak már csak azokat a sajtokat lehet nevezni, amit ma nagyjából a második kötet tartalmaz.

A szigorúbb szabályok szerint a trappista sajt tehéntejből, tejsavbaktérium-színtenyészet és alvasztóenzim, esetleg kalcium-klorid, kálium- vagy nátrium-nitrát és természetes színezék hozzáadásával készített, sózott, érlelt, jellegzetes érzékszervi tulajdonságú, oltós alvasztású, félkemény, erjedési lyukas sajt. Aminek a következő paramétereknek kell megfelelniük:

• A kéreg jól gondozott, sima, színe aranysárga esetleg aranybarna, enyhén zsíros vagy nyirkos tapintású;
• Fóliába vagy paraffinba csomagolt, egész sajt: korong vagy hasáb alakú, az alap- és fedőlapja sík, oldalfelülete enyhén kidomborodó, a fólia vagy paraffin sértetlen, egyenletesen simul a sajt felületére;
• A sajttészta egyenletesen halvány- vagy szalmasárga színű, a metszéslapon egyenletes eloszlásban nagyszámú kis- és közepes méretű röglyuk látható;
• Jól vágható, rugalmas, hajlítható, szájban elomló (állomány);
• Jellegzetes, enyhén aromás, idegen szagtól mentes (szag);
• Jellegzetesen zamatos, enyhén savanykás, kellemesen sós, telt, idegen íztől mentes (íz);

A Nébih arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy

2020 év végére várható a módosítás hatálybalépése.

Ezt követően csak azt a sajtot lehet majd trappistának hívni, amely megfelel az MÉ I. kötetébe beemelt kritériumoknak. Lehet továbbra is alacsonyabb árfekvésű oltós alvasztású érlelt sajtokat gyártani, de ezeket csak olyan megnevezéssel hozhatják forgalomba ami nem utal a trappistára.