Bemutatták az 1000 vállalat bevonásával készített magyar kkv-stratégiát kedden. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nyitóelőadásában elmondta:

képzésekkel, digitális fejlesztésekkel, adócsökkentésekkel segítik a kis- és középvállalkozások megerősítését, exportbevételük növekedését.

Kiemelte: a kormány célja, hogy az új, 2019-2030 közötti időszakra szóló kkv-stratégia elfogadásával a munkavállalók többségét foglalkoztató, stabilan működő kisvállalkozói kört megerősítse.

A miniszter rámutatott: a kkv-k körében erősíteni kell az innovációt, a kutatás-fejlesztési tevékenységet, hogy saját termékeikkel ki tudjanak lépni az exportpiacokra.

A 2019-2030-ig szóló kkv stratégia fő célja a gazdaság fejlesztése és a lakosság életminőségének javítása. A stratégia alapján egyszerre fontos egy nemzetközileg sikeres, dinamikus magyar vállalkozói kör kialakítása és a magyar dolgozók többségének megélhetését biztosító, széles kisvállalkozói kör működésének, társadalomszervező szerepének megerősítése. A tárcavezető kiemelte: fontos, hogy a növekedési potenciállal rendelkező hazai kkv-k bekapcsolódjanak a nemzetközi munkamegosztásba, és ezen keresztül valósítsák meg növekedési céljaikat.

A miniszter emlékeztetett: a kkv-k szerepe jelentős a munkahelyteremtésben is, a magyar vállalkozások is hozzájárultak ahhoz, hogy már

833 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben.

A kiscégek fejlődését segítette, hogy a kkv-k adóterhelése jelentősen csökkent, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kkv-k által előállított hozzáadott érték 2010 óta 27 százalékkal emelkedett, exportjuk több mint 45 százalékkal nőtt.

Palkovics László elmondta: 2010 és 2018 között összesen mintegy 5000 milliárd forint kedvezményes hitellel és tőkével segítették a kkv-k finanszírozását, 2017 végén a magyarországi kkv-k 5545 milliárd forint hitel- és tőkejellegű finanszírozási állományának több mint harmada mögött állami kedvezmény volt.

A kkv-k jövőbeni fejlődésében az egyik gondot jelenti, hogy a legtöbb családi vállalkozás generációváltás előtt áll, a stratégia ezt a folyamatot is segíteni próbálja - mutatott rá az innovációs és technológiai miniszter.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója elmondta: az utóbbi években a magyar gazdaság erőteljes növekedést mutat, a beruházási rátát nézve Magyarország Európa-bajnok, idén a ráta 28,5 százalékot ér el, és ez várhatóan a közeljövőben is fennmarad.

Kiemelte: a jegybank növekedési hitelprogramja több ezer kiscég hitelezését segítette, az idén elindított nhp kötvényprogram is a kkv-k forráshoz jutását támogatja.

PM: adó- és adminisztrációcsökkentés

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára kifejtette: az adópolitika fókuszában az adó- és adminisztrációs terhek csökkentése mellett a beruházások ösztönzése, a gazdaság fehérítése, valamint a kkv-k fejlődésének elősegítése áll. A vállalkozásokat nemcsak az segíti, hogy Európában Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó mértéke, hanem a kkv-kra szabott kedvező adózási módok is. Ezek közül a kisvállalati adót (kiva) emelte ki az államtitkár, amelynek mértéke 2020-tól még tovább csökken. A kormány tervei között szerepel a kiva további megerősítése, hogy az még vonzóbbá váljon a fejlődési potenciállal bíró kis- és közepes vállalatok számára.

"Olyan adószerkezet-átalakítást valósítottunk meg, amely révén az adóterhelés csökkenése közel a GDP 2 százalékára tehető" - mondta a PM államtitkára. Hozzátette: a kormány az elmúlt években a gazdaság fehéredéséből fakadó pénzeket adócsökkentésre tudta fordítani.

Elmondta: az országban a GDP-arányos adócentralizáció 2017-ben 38,4 százalék volt, egy évvel korábban 39,3 százalékot ért el, míg az Európai Unióban 39,9 százalékról 40,2-re nőtt.

Izer Norbert kiemelte: a fekete- és szürkegazdaság méretének további csökkentésével meglesz a tér a további adócsökkentésre.

A tervekről szólva elmondta: az adóadminisztráció-csökkentés felér egy további adómérsékléssel, különösen a mikrovállalkozások esetében, ahol ennek költsége átlagosan az árbevétel 2,5 százalékát teszi ki.

Izer Norbert jelezte: a terv az, hogy 2021-ben már a NAV készítse el a vállalkozások járulékbevallását, mert minden adat az adóhivatal rendelkezésére állhat. Ennek keretében az a terv, hogy 2021-re bérszámfejtő programok álljanak az adózók rendelkezésére, akár ingyen is, mint az online számlázó programok esetében, ezzel automatikusan teljesíti az adatszolgáltatást a cég. A tervek között szerepel még, hogy 2021-ben az áfabevallások többségét is az adóhatóság készítse el.