Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke felszólal a 2019. évi központi költségvetés általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 27-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Kovács Árpád: jól áll a magyar gazdaság, de vannak veszélyek

Magyarország gazdasági helyzete jelenleg a "részletekben is jól van", ami nem nagyon fordult még elő - jelentette ki a Költségvetési Tanács elnöke Zalakaroson, a 43. Jogász Vándorgyűlés keretében tartott előadásában.

Kovács Árpád szerint az elmúlt közel egy évtizedben jelentős fejlődési pályára állt Magyarország, az államadósság a GDP 70 százaléka alá süllyedt, a gazdasági növekedés 4 százalék körüli fenntartható szinten áll.

Jelentős mozgásteret ad az országnak, hogy a 2020-as, "kétzsebes megközelítésben készült" költségvetés szerint elérjük a nullszaldó körüli büdzsét,

de legrosszabb esetben is csak egy százalék körül alakul a hiány - mondta.

Jelezte, "nincs igaza annak", aki a magyar gazdaság növekedését az európai uniós forrásokhoz köti. Úgy vélekedett, hogy 2023-2025 körül a magyar gazdaság képes lesz minden kritériumot teljesíteni ahhoz, hogy maga dönthessen arról, kívánja-e az euró bevezetését.

Kitért ugyanakkor arra is, hogy az oktatás, az egészségügy vagy a közlekedési fejlesztések terén talán a növekvő gazdasági teljesítmény és a csökkenő adósságszolgálat vezethet oda, hogy több pénzt tudjunk ezekre fordítani.

Kovács Árpád úgy fogalmazott: az elmúlt 20 évben egyre nagyobb mértékben járult hozzá a növekedéshez a szolgáltatószektor, miközben az ipar szerepe is meghatározó. A mezőgazdaság és az építőipar szerepe azonban hullámzó.

Jelenleg az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások terén Magyarország a legmagasabb növekedési dinamikát mutatja az EU-ban, és a legfrissebb becslések szerint ez tartható is. Az elemzők szerint jövőre 3 százalék körüli GDP-növekedés várható, a kormány 4 százalékot vár, de már a 3 százalék is jelentősen nagyobb az európai egyszázalékos átlagnál - jegyezte meg.

Mint mondta: a kis- és középvállalati szektorban minőségi változásra van szükség, hogy javuljon az ország versenyképessége. A régiók fejlődését tekintve pedig még mindig nagyon jelentősek a különbségek, a főváros fejlettségéhez képest Pozsony és Bécs is előrébb van, miközben Románia és Kelet-Szlovákia Magyarországgal határos területei szinte megduplázták a fejlettségi szintjüket.

A visegrádi országok növekedésükkel mára Európa motorjává váltak, a négy állam Németország legjelentősebb kereskedelmi partnerének is számít, ami "nagy öröm, de kemény kockázat is" - fogalmazott.

Kovács Árpád kitért arra, hogy a világgazdaságot és benne a magyart is jelenleg olyan veszélyek fenyegetik, mint az amerikai-kínai kereskedelmi háború, a kemény brexit, amelyek hatásai rosszabbak lehetnek a 2008-as válságnál. A veszélyek közé sorolta az olasz gazdaság problémáit, a gyengélkedő német gazdaságot, a V4-ek erős német kitettségét.

A Költségvetési Tanács elnöke úgy látja, a magyar gazdaságban szükség van

  • a tartósan alacsony vagy inkább nullszaldós államháztartási hiányra,
  • az államadósság folyamatos csökkentésére,
  • az adósság devizaarányának mérséklésére,
  • a belföldi befektetői bázis erősítésére és
  • a külföldi magyar befektetések ösztönzésére,
  • valamint enyhén pozitív folyó fizetési mérleg elérésére és fenntartására.

"A külső környezetből fakadó kockázatok egyre markánsabbak", a belső kockázatok közül pedig a munkaerőhiány a leginkább kérdéses. "Kötelező menetben tartani a gazdaságot", de ehhez erősíteni kell az ország sokkhatásokkal szembeni ellenállóképességét - fejtette ki Kovács Árpád.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×