Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
319.64
bux:
129548.96
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Egy vásárló fizet Nyíregyháza egyik gyógyszertárában 2012. szeptember 28-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Balázs Attila

Nagy bajban vannak a hazai kereskedők

Az egész országra jellemző a kereskedelemben tapasztalható munkaerőhiány – mondta el az InfoRádiónak a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke.

Jelenleg olyan súlyos a helyzet, hogy bizonyos esetekben már a munkahelyi szabályok is sérülnek a munkaerőhiány miatt a kereskedelemben Magyarországon, fogalmazott az InfoRádiónak Bubenkó Csaba, aki szerint a legfontosabb okok a bérek szintje és a munkakörülmények.

"Például vannak olyan kereskedelmi láncok Magyarországon, ahol, lehet hallani különböző sajtóorgánumokban, hogy milyen magas bérek vannak és még sincs eladó. (…) Enne az az oka – magyarázta a szakszervezeti vezető –, hogy

mások a munkakörülmények, sokkal feszítettebb a tempó, sokkal jobban, ha lehet ezt így mondani, kihasználják az embereket".

A munkaidő tervezése is nagyon nagy problémát jelenthet, ezáltal a szabadidő és a családhoz való viszonyulás kérdése is elnehezedik, tette hozzá.

Bubenkó Csaba szerint megfigyelhető, hogy a kereskedelemben dolgozók egy része inkább elmegy idénymunkára. "Mindenki olyan helyen kezd el munkát vállalni, ahol többet tud keresni. A szerencse az, hogy a nyári időszak a kereskedelemben nem a legforgalmasabb időszak. Hogyha ez például a húsvéti, vagy a karácsonyi időszak lenne, biztos, hogy sokkal nagyobb problémák lennének" – emelte ki a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke.

Vannak olyan áruházak, jegyezte meg a szakember, ahol a munkaidőnek a hossza jócskán megnőtt, ezáltal a működés, a munkabiztonság, vagyonbiztonság szempontjából

a nyitva tartásnak a törvényessége sérül,

mert nincs megfelelő emberszám.

A munkaerőhiány az egész országra jellemző,

ismertette az InfoRádió kérdésére Bubenkó Csaba. "A nyugati részen elmennek külföldre az emberek, Pesten nagyobbak a lehetőségek, de itt is probléma van. A nagyvárosoknál van egy elszívóereje például az ipari parkoknak, vagy az összeszerelőüzemeknek, sok esetben magasabb bérért, könnyebb betanított munkát végeznek a munkavállalók, és akkor inkább azt választják. (…) Ez egy általános probléma" – tette hozzá.

Bubenkó Csaba szerint a vasárnapi boltzár, illetve a korlátozott nyitva tartás enyhítene a helyzeten, ám erről először a vásárlók véleményét kérnék ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

Megjelent a Checklist legfrisseb adása. Valószínűleg hallgatóink is találkoztak az elmúlt hetekben azokkal, a közösségi médiában megjelent grafikonokkal, amik azt sugallják, hogy az uniós támogatások és a magyar gazdaság teljesítménye kéz a kézben jár. A leegyszerűsített üzenet szerint: ha „jön az EU-pénz”, nő a GDP, ha pedig „elzárják a csapot”, akkor megáll a növekedés vagy visszaesés jön. Csakhogy a kép ennél bonyolultabb: sok múlik azon, hogy a források mikor és milyen módon jutnak el a gazdaságba, és hogyan használják fel őket. Emiatt az EU-támogatások és a gazdasági növekedés között nem mindig van egyértelmű, automatikus kapcsolat. Műsorunk első részében erről beszélgetünk Szabó Dániellel, lapunk makrogazdasági elemzőjével.  A folytatásban arról lesz szó, hogy civil és szakmai szervezetek egy közös javaslatcsomagot tettek le az asztalra Lakhatási Minimum 2026 címmel. A csomag üzenete egyértelmű: a lakhatási válság nem néhány szerencsétlen helyzetbe került ember gondja, hanem sokak számára mindennapi bizonytalanság, amire nem ad elég választ néhány gyors, eseti beavatkozás. A témáról Kovács Verát, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagját kérdezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×