eur:
411.4
usd:
392.79
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Untener Kinga virágkötő mester saját beruházásában épülő üzletének és lakásainak építkezésén a nyíregyházi Dózsa György utcában 2017. június 14-én. A városban dinamikusan növekszik az új lakások száma, 2015-ben 91 lakás, 2016-ban több mint négyszer annyi, 371 épült. Az idei év első öt hónapjában 325 lakásra adtak ki építési engedélyt, így várhatóan az év végére 600 új lakás építése kezdődik meg.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Van megoldás az albérletgondokra, azonban rendkívül költséges

Nincsenek könnyű helyzetben, akik albérletet keresnek, kínálat van bőven, de az árak rendkívül magasak. Egy komplex program lehet a megoldás, amely viszont igen költséges, írja a Világgazdaság.

A lapnak nyilatkozó Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint egyetlen keresetből ma egy átlagos bérleti díjat lehetetlen finanszírozni, emiatt inkább párban vagy fiatalok többen együtt, közösen vesznek ki lakást.

Ez a helyzet hosszabb távon változhat.

Az állam kézbe vehetné az irányítást a piacon.

Ehhez csak egy állami bérlakásprogramot kellene indítani, ami nemcsak a rászorulóknak, hanem az átlagbérből élő családoknak is segítséget nyújtana.

A megvalósítás természeténél fogva azonban rendkívül költséges, hívta fel a figyelmet a szakértő. Óvatos becslések szerint is csak Budapesten több mint 150 milliárd forintba kerülne, hiszen legalább tízezer ingatlant kellene építeni. A programnak ekkor lehetne érezhető hatása a piaci bérleti díjakra is, olvasható a Világgazdaság honlapján.

Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonosa is egyetért, hogy a program magas építési költségekkel járna, emiatt a rendszerbe szerinte nemcsak új építésű ingatlanokat kellene behúzni, hanem a meglevő bérlakásállományt kellene egységes kezelésbe vonni.

Balogh László végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami beavatkozások mindig nagy hatással vannak az ingatlanpiacra, ezért

óvatosan és körültekintően kell lépni.

Elsősorban azt kell ilyenkor megvizsgálni, hogy elérhető-e a kívánt cél, és hogy milyen piaci és társadalmi „mellékhatásai” vannak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×