eur:
407.64
usd:
388.42
bux:
85171.51
2025. január 25. szombat Pál
A 2020. évi költségvetési törvényjavaslat, miután Varga Mihály pénzügyminiszter átnyújtotta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének az Országházban 2019. június 4-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Elárulta a kormány, hogy mire számít a következő években

A kormány tartósan magas, 4 százalék körüli gazdasági bővüléssel számol a következő években is; a jövő évi büdzséhez kapcsolt kitekintésben 2020-ra 4,0 százalékos, 2021-re 4,1 százalékos, 2022-re 4,2 százalékos, 2023-ra pedig újra 4,0 százalékos növekedési prognózis szerepel.

Megállapítják, ahhoz, hogy a magyar gazdaság fejlődése az Európai Unió növekedésének átlagát tartósan 2 százalékponttal meghaladja csökkenteni kell az állami kiadásokat, továbbra is ösztönözni kell a beruházásokat, erősíteni kell a kiszámítható beruházási környezetet, és ki kell aknázni a munkaerő-tartalékokat.

A kitekintés alapján

  • az idén a GDP 43 935 milliárd forintot,
  • 2020-ban 48 779 milliárdot ér el,
  • 2021-ben 52 274 milliárd,
  • 2022-ben 56 102 milliárd forint lesz,
  • 2023-ban már 60 080 milliárd forintra hízik.

A következő években a költségvetés szabad tartalékai is nőnek, 2023-ra már mintegy a 800 milliárd forintot tehetnek ki.

Megállapítják, hogy az elmúlt években a magyar államháztartás egyenlege a régiós versenytársak költségvetési teljesítménye körül alakult. A fiskális fegyelem megteremtése ellenére a GDP-arányos állami kiadások szintje továbbra sem tekinthető optimálisnak, ugyanis meghaladja a régiós versenytársak és az euróövezet átlagát is - írták.

Kiemelték, Magyarországon 1995-2008 között a beruházási ráta átlagosan 24 százalék körül volt, a válságban 21 százalék alá süllyedt, majd újból emelkedésnek indult, és az elmúlt időszakban meghaladta a 25 százalékot. A nemzetközi példák, illetve a historikus hazai tényadatok alapján megállapítható, hogy 25 százalék körüli beruházási rátánál biztosítható a gazdaság tartósan 4 százalék feletti növekedési üteme - írták.

A kormányzati szektor uniós normák szerinti egyenlege a kitekintés szerint folyamatosan javul: a deficit a GDP arányában 2020-ban 1 százalékra, 2021-ben 0,7 százalékra csökken, 2022-ben 0,4 százalékára zsugorodik, majd 2023-ban megszűnik.

Címlapról ajánljuk

Kicselezné a magyar-szlovák vétót a lengyel elnökség, itt a 16. szankciós csomag

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem elemzése szerint az Európai Unió lengyel elnöksége, miután nem látja biztosítottnak az Oroszország elleni tizenhatodik szankciócsomagról szóló szavazás egyhangú támogatottságát a tagországok között, úgy tervezi, inkább megkerüli azokat a tagországokat, amelyek akadályoznák a döntést. Az InfoRádió Petri Bernadettet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetőjét kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.27. hétfő, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×