A Kúria a hét közepén adott ki hivatalos közlést, miután a deviahiteles ügyek vizsgálatát végző konzultációs testület április 10-én ülést tartott, és egy olyan vitaanyagot tárgyaltak, amelyben 140, az árfolyamkockázattal összefüggő ügyet vizsgált meg a testület.

A Kúria közlése szerint a vizsgálat tapasztalatai alapján az árfolyamkockázat három tipikus esetben nem terheli a fogyasztót. Mint írták, az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás elmaradása vagy nem megfelelő volta esetén

tisztességtelen, és így érvénytelen a szerződésnek az a rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli.

Ravasz László ügyvéd, az Adóskamara képviselője egy, a legnagyobb videómegosztó portálra felkerült csütörtöki megszólalásában arról beszélt, hogy lényeges változást jelent a Kúria friss állásfoglalása.

"Elképzelhető, hogy lesz valami változás a bírósági gyakorlatban, és

van remény arra, hogy a bíróságok is valamilyen szinten megváltoztatják az eddigi jogi álláspontjukat a devizahitelezéssel kapcsolatban."

Ravasz László szerint a legfontosabb az állásfoglalás 9. pontja, amely azt mondja, a tájékoztatásból pontosan ki kellene tűnnie a kockázatoknak.

"Egy olyan, részletes tájékoztatást kellett volna adniuk a bankoknak ezen árfolyamkockázat-feltáró nyilatkozatban, amely gyakorlatilag a kölcsönnek a teljes kockázatát feltárja."

Az Adóskamara képviselője hozzátette: a bankok nem teljesítették kötelezettségüket.

"Semmilyen formában nem teljesítették a vállalást; adtak egy olyan kölcsönt, amely alacsonyabb törlesztőrészletű, mint a forinthitel, és megfizethető. Na már most, ha a bank nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségnek, szerződést szegett."

A Kúria most azt vizsgálja, hogy az árolyamkockázatról szóló kikötések elégtelensége milyen jögkövetkezményekkel jár,

és a felek elszámolása milyen jogkövetkezményekkel történhet.